Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Löffler Erzsébet: Egyházi gyűjtemények és múzeumok Heves megyében

Löffler Erzsébet EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK ÉS MÚZEUMOK HEVES MEGYÉBEN A Magyarországon működő történelmi egyházak jelentős közgyűjteményekkel, könyvtárakkal, levéltárakkal és múzeumokkal rendelkeznek. Gyakorlatilag mindegyik nyilvános közgyűjteményként működik, ami azt jelenti, hogy az egyházi közgyűjtemények nagyjából hasonló színvonalat képviselnek és szolgáltatásokat nyújtanak a kutatóknak és a látogatóknak, mint a megfelelő állami, vagy önkormányzati társaik. Az egyházi közgyűjtemények mind élénkebben és határozottabban kapcsolódnak be az egyéb fenntartók által működtetett közgyűjtemények sorába. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi 12 évben jelentősen javultak a gyűjtemények működtetésének anyagi, tárgyi és személyi feltételei. Ez többek között azt jelenti, hogy kinyíltak kapuink, meg tudunk felelni a „nyilvános gyűjtemények" iránt támasztott kívánalmaknak, megvan annak lehetősége, hogy mind szakmai, mind társadalmi téren átláthatóvá váljék működésünk, és nem utolsó sorban egyre jobban meg tudjunk felelni azoknak a szakmai követelményeknek is, amelyek még alig egy évtizeddel ezelőtt a nyilvántartás, a műtárgyvédelem és a biztonságtechnika területén tetemes elmaradást mutattak a nem állami fenntartók esetében. Keletkezésük körülményei azonban jelentős eltéréseket mutatnak. Leghoszszabb múltra természetesen az egyházi levéltárak tekinthetnek vissza, hiszen az állam-és egyházalapítást követő évből már írásbeli dokumentummal rendelkezünk, az írásbeliség megjelenése pedig feltételezi a kancelláriák működését, illetve a dokumentumok megőrzésének intézményes megszervezését, valamint az ilyen irányú kötelezettség egyházi, vagy állami törvény által történő biztosítását. A könyvtárak is közel egyidősek a magyar írásbeliséggel, mert az iskolákban, egyetemeken, már megjelenésükkel egyidőben léteztek bibliotékák. Tehát ezek múltja is visszanyúlik a korai középkorba, hiszen az egyházi központokban és a káptalanok mellett működő iskolák működési feltételei közé tartozott a könyvek használata, az iskolák elsődleges célja ugyanis az írni-olvasni tudás, illetve a liturgia elsajátítása volt. Bár a középkorban is tudunk számottevő főúri, és főpapi könyvtárakról, a modern értelemben vett könyvtárak kialakulása már jóval későbbre tehető, hazánkban csak a XVIII. század második felében született meg a nyilvános könyvtárak gondolata. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2002. 73