Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Fejezetek az Egri Képtár 1945 utáni történetéből

ábrázolásához fűződtek. A félalakos képnek ez a típusa először Velencében, általában véve Észak-Itáliában jelent meg. Később átterjedt Észak-Európára... (Rómában) Caravaggio korai műveiben olyan kitűnő megfogalmazást kapott, hogy németalföldi követői mellett több francia és spanyol festő ikonográfiájára is hatással volt. E típus különböző megfogalmazásait láthatjuk az utrechti festők, Abraham és Hendrik Bloemaer, Honhorst, Moreelse és Ter Brugghen... művein. "

39 A fiú és a tűz motívumát, illetve a kép témájából következő mesterséges világítást elemezve pedig egészen az antik hagyományokig nyúlt vissza Bialostoczki ebben az írásában, melynek újkori felelevenítését El Greco-nak tulajdonította. E téma kiváló alkalmazói és továbbadói között említette Ter Brugghent, jelesül a dohányzást, mint a szaglás allegóriáját, gondolatmenetébe bevonva az egri képet.

40 Czobor idegen nyelvű publikációja és Bialostoczki ezen felvetése alapján több kiállításra is kölcsönkérték a festményt, így az Utrechtben megrendezett gyűjteményes kiállításra 1986-87-ben, a Cremonában, majd Madridban megrendezett, az Öt érzékszervről szóló kiállításra

41 1996-97-ben, a Münchenben 1998-99-ben megrendezett Die Nacht/Éjszaka című kiállításra,

42 s jelenleg sincs itthon, most Nizzában, a Szépművészeti Múzeumban van a Múzeumok Tavasza című rendezvény egyetlen kölcsönkért műveként.

43 így tehát lassan túlhaladottá vált Mojzer Miklós 1967-es, az életképi témák közt a képet ugyan jelentős helyre soroló véleménye, miszerint „a műnek nincs további ' értelme' a festői mozzanat értékén kívül.

M44 A festmény az Egri Képtár 1996-os átrendezése előtt ismét restaurálásra került, mely munkát Szentkirályi Miklós, a Szépművészeti Múzeum restaurátora végezte el. A készülőben lévő új katalógus e képre vonatkozó tételét pedig - már a lejújabb kutatások hangvételében - Lengyel László írja, s sorolja fel benne mindazokat az előzményeket, párhuzamokat, analógiákat, jelentéstartalmakat, melyek ehhez, az egri múzeum szinte emblematikus festményéhez köthetők. Az Egri Képtár katalógusának különböző kiadásaiban fellelhető kisebb vagy nagyobb változtatások vizsgálatával felvázolható az Egri Képtár 1958 utáni története. 1960-ban készült el a kiállításhoz tartozó, fotókkal illusztrált első katalógus, mely szinte változatlan formában több kiadást is megélt 1972-ig. A katalógus 1979-es utolsó kiadása az előzőkhöz képest jelentős változtatásokat tartalmaz, mely katalógus néhány 198l-es módosítástól eltekintve az 1996-os legutóbbi átrendezésig használatban volt.

45 39 BIALOSTOCZKI, Jan 1982. 178-181. 40 и.о. 181.13. jegyzet. 41 FERINO-PAGDEN, Sylvia 1996.184-85. 42 Die Nacht 1998.427.607.kat.233

. 43 A konferencia, melyen ez a dolgozat felolvasásra került a Nizzai kiállítás idején volt. 2002. április-június 44 MOJZER Miklós 1967.ll-12.Nal

. 45 CZOBOR Ágnes - BODNÁR Éva: Az Egri Képtár vezetője és katalógusa, Dobó István Vármúzeum. Budapest 1960. Utána: 1964., 1966., 1972., 1979. 55