Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán

Az Egri nők keletkezési dátuma - 1867 - fordulópontot jelentett Székely életében és történeti festészetének további alakulásában. Az 1867-ben megkötött Kiegyezéssel megváltozott a politikai helyzet és az idegen hatalmakkal folytatott függetlenségi harcaink ábrázolása időszerűtlenné vált. Helyét felváltotta a magyar keresztény államiságot hangsúlyozó tematika. Székely Bertalan, aki mint írásaiból kitűnik következetesen ragaszkodott az 1848-as eszmékhez, politikai szellemi irányultságán nem volt hajlandó változtatni, így lassan kiszorult a történeti táblakép festészetből. 1867 után keletkezett történelmi képei - V. László és Czilei 1870, Thököly Imre búcsúja 1873, Zrínyi kirohanása 1885 - a korábbi rebellis tematika szellemében készültek és az állam részéről fogadtatásuk is ennek megfelelő volt, amelyet többek között jelez a korabeli kemény hangú kritika is. Ezért a képek múzeumba kerülése érdekében Székelynek szót kellett emelnie a kulturális miniszternél. Székely makacsságát ismerve, kedvező fordulat volt számára, hogy a XIX. század utolsó harmadában virágzó egyházi falképfestészet a nemzeti tematikát felvállalta, így a művész ebben a szellemben tovább festhette most már szakrális-történeti képeit: Pécsi Székesegyház, Mór és Mária kápolnája, Budavári Nagyboldogasszony templom Szent István Kápolnája. Székely Bertalan 1867-ben az Egri nők című képével olyan művet alkotott, amely már keletkezése évében is elérte szándékát, s utóéletét tekintve is elmondható, hogy a hazaszeretet és a hazafias önfeláldozás, a heroikus küzdelem fogalmai máig összekapcsolódnak a képpel. Ennek oka, hogy Székely egyetemes értékrendszerben gondolkodott és komponált, célja a haza védelmében hozott áldozat morális súlyának érzelemmel telített általános érvényű megfogalmazása volt. Őszintén hitte, hogy egyetemes és nemzeti szorosan összetartozó fogalmak. Az egyetemes emberi közösségnek minden nemzet tagja és a kis nemzetek is adhatnak példát a többinek, ha az általuk megfogalmazott erkölcsiség magas szintű és általános érvényű. Talán ennek köszönhető képének máig tartó népszerűsége. IRODALOM BAKÓ Zsuzsa 1999 Székely Bertalan (1835-1910) kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria 19992000 Budapest CENNERNÉ WILHEMB Gizella 1982 Than Mór (1828-1899). Budapest KESERŰ Katalin 1984 Orlai Pétries Soma (1822-1880). Budapest KOVÁCS Mihály 1992 Kovács Mihály önéletírása, (kéziratot sajtó alá rendezte: Ludányi Gabriella) Eger. Kovács Mihály kézirata: MNG. Adattár 2005/1978. 320