Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán
zött is megállja helyét " 18 A lényeg tehát a hősiesség és a bátorság hangsúlyozása, amelynek jelentősége még nagyobb akkor, ha tudjuk, hogy az ellenség milyen túlerőben volt. Ennek képzőművészeti érzékeltetése azonban lehetetlen, ezért más megoldás kellett, amelyet így indokol: „... ha az ember olvassa, hogy az ostromlók 100.000-en, és a várbéliek 2000-en voltak, akkor a kis csoport hősies, s Dobó is, de ezen numerikus ellentétet festeni nem lehet. О a férfi-férfi ellen festhető, s о a vár által védve nem nézett volna ki hősnek... mint a nők a törökök ellen. " 19 Székely szerint tehát, az előnytelen küzdelem megjelenítésére rendkívül alkalmas volt a nő középpontba állítása, mivel a nő a gyengeség, a törékenység szimbólumaként ismert, s így az elért győzelem erkölcsi súlya még nagyobb. Ennek az erkölcsiségnek az érvényre juttatása volt a legfőbb célja és mindent ennek rendelt alá. Ezt szolgálta az ún. gruppirozás, amely az alakok kisebb csoportokban való ábrázolásátjelenti; - ezen a képen Székely így írja le: „... két nagy tipikus formát tartottam meg, a női grupp formáját, ami összeáll mint a kéve, ...és a visszavert ostromot jelképező, levert török grupp alakját. " 2tí Ez tehát a kompozíció másik fontos eleme a kiemelés mellett - amely segíti a hatékony érzelmi kifejezést is a mozdulatokkal és a csoportok egymáshoz való viszonyának érzékeltetésével. Mindezen kompozíciós megoldásokhoz egyenrangú elemként társultak a festői eszközök, melyek a romantika széles skálájába sorolhatók. Különleges szerepet kapott a vörös alapszín, amely részben hitelessé teszi a helyszín veszélyességét, érzékelteti a küzdelem hevességét - hiszen forrása a háttérben égő torony - részben pedig egy sötét alaptónust adva kiemeli a kontrasztokat, tüzesebbé, elevenebbé teszi a színeket. Mindezek a legfőbb erkölcsi mondandó minél hatékonyabb kifejezését szolgálták, mivel Székely úgy vélte, a festészetnek - különösen a történelmi festészetnek - nevelő, erkölcsnevelő hatása van. A képet elkészülése évében bemutatták Bécsben, majd 1868-ban Egerben is 21 . Talán ez indíttatta az Eger és Vidéke Olvasó és Nőegyletét arra, hogy a képet jótékony adakozások révén megvásárolja. 1860-ban - a nőegylet Nánássy Csernyus Amália által történt újraszervezésének évében - Remellay Gusztáv, a Nefelejts című lapban egy cikket jelentetett meg, amelyben leírtak befolyásolhatták a döntésüket a vásárlást illetően: „ 1552-ben ötven egri hölgy vett részt a hős védelemben ... mily szép lenne, ha Eger jelenleg élő leányai, ősnőik hőstettét, a múzeum számára lefestetvén, ezáltal világraszólólag tanúsítanák bátor ősanyáik iránti kegyeletöket. " 22 Tény, hogy a képet a Nőegylet megvásárolta és a Nemzeti Múzeum Magyar Művészek csarnoka számára ajándékozta. 18 SZÉKELY Bertalan - MAKSAY Zoltán 1962.149. 19 и.о. 150. 20 и.о. 149. 21 BAKÓ Zsuzsa 1999.350. 22 SINKÓ Katalin 1995.236. 319
