Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán

9. kép. Egri nők, 1867 előtt (vázlat) már a végleges kompozíció, így ezek elsősorban színvázlatok. (9. kép) Ezt jelzik a színbeli eltérések, és a hol energikusabb, hol lágyabb ecsetkezelés. Keletkezésük időpontja nem ismert, mivel Székely - ellentétben a grafikákkal - olaj vázlatait, sőt olajfestményeit is ritkán szignálta. Valószínűsíthető azonban, hogy az olajvázlatok a végleges mű előtanulmányai voltak, így 1864-1867 közé tehetjük keletkezésüket, mert ekkor kezd ismét intenzívebben foglalkozni a témával. 1867-re megfesti a végleges nagy művet is. A régi terv megvalósításához valószínűleg Eötvös bíztatása és erkölcsi támogatása is jelentősen hozzájárult. A kész kompozíció kialakulásához - a korábban említett hatások: Piloty tanácsa, illetve a történeti források mellett - már több eligazítást adnak írásai, főként Cséka Károly egri rajztanárhoz írt levele. Ebből kiderül, hogy Székely számára mindennél fontosabb volt saját elképzelése az eszmei mondanivalót illetően, így a kompozíció kialakítását ennek rendelte alá. Ezt világosan kifejti a levelében, a központi nőalak cselekedetének indoklásával: „... mozdulateljárásból azon perc választatott, midőn már lesújtott egy törököt, s műve eredményétől borzadva, de triumphálva nézi... A nő hősiességét növeli az is, hogy elöl az ellen, hátul a tűz - két baj kö318