Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

Eger és Videkbeli Nők Egylete gyűjtést szervezett a kompozíció olajképként való megfestésére a Magyar Nemzeti Múzeum számára.

26 Kiss Bálintot 1847-ben kezdte el foglalkoztatni Karátsonyi László ösztönzésére a magyar történelmet bemutató képsorozat. Kisebb szünet után 1858-ban ismét foglalkozni kezdett azzal a tervével, hogy a magyar történelem fontos eseményeiről 21 jelenetből álló kőrajz-sorozatot készít. Az ehhez készült 10 festményét, mint a sorozat előtanulmányait, házi kiállításként lakásán be is mutatta a sajtónak. A tervezett litográfia sorozatból azonban csak néhány mű készült el. Az egri litográfiához készített festménye elveszett, a kutatás nem tudja, hogy hol lappang - a sokszorosított variáció azonban megmaradt.

27 Felirata szerint a kész festmény „t.c. Beodrai Karátsonyi László tulajdona." Az egri 1552-es ostromot bemutató műlap, melyet kiadott a szerző és a „Széchényi-országos könyvtárnak szentelé" nagy tömegeket mozgat. Nehéz feladatra vállalkozott tehát ezen a kompozíción: a széles képteret több rétegre osztva kellett elrendeznie a szereplőket. A történet bent a várban játszódik, ahová éppen betörtek a törökök. Művészi szempontból a legsikerültebbnek mondható a középtérben kimagasodó torony előtt zajló jelenet, a magyar és a török harcosok összecsapása. Szinte rájuk helyezi az előtérben játszódó jelenetet: Dobó felemelt buzogányával éppen jelet ad a megtöltött ágyú elsütésére. Dobó beállítása statikus, a már említett színházi hősábrázolások és Kovács Mihály Dobójának frontális pózát idézi, de az ágyú körül ténykedő tüzérek mozdulatai is sutára sikerültek. Talán a legsikerültebb a bal alsó sarokban még fénnyel is kiemelt, háttal álló nő mozdulata, illetve a jobb oldalon előre törő, kardot emelő férfi gesztusa.

28 A kor közkedvelt divatja volt a biedermeierből örökölt, a híres festmények (pl. Kovács Mihály: Árpád emeltetése) vagy metszetek, műlapok másolatival díszített zenélő óraképek műfaja. Sajnos nagyon rossz állapotban (égett) került látókörünkbe egy évvel ezelőtt egy órakép, Kiss Bálint Egri ostromot ábrázoló litográfiájának kompozíciójával. A közfelfogás a történeti festészetben a nemzeti lélek megszólalását látta. Ez indította meg azt az akciót, amely a millennium idején a már-már lehanyatlóban lévő történeti festészetet ismét fellendítette. Azonban a millenniumi ünnepségek sorozata nagymértékben élt a hivatalos képzőművészet valamennyi ágának reprezentációs kelléktárával, de ebben az időben már létezett a hazai táj és a hétköznapi ember felé forduló, az új festői kifejező eszközöket - plen-air - használó, intim bensőséges seggel is telített nagybányai mozgalom és hamarosan létrejött a szecesszió meditativ világából táplálkozó gödöllői művésztelep is, melynek legjelen26 Történelem 2000.X-12. 555-556. 27 Kiss Bálint (1802-1868): Eger ostroma 1552., 1858. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának tulajdona ltsz.: 2523. T. 28 MM 1830-1870. 1981. 123.tétel. 294