Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

tősebb mestere volt Körösfői-Kriesch Aladár.

29 A millennium éve a historizálóakadémizmus utolsó virágba borulása és a modern magyar művészet kezdetének találkozása - a tradíció és a korszerű felé fordulás kettősségének, együttes létezésének kibogozhatatlan csomósodása. így történt, hogy a legtöbb jeles művész az 1890-es évek közepétől állami vagy egyházi megrendelésre tett szert. Ebben a légkörben keletkezett Körösfői képe is Eger város megbízásából. (A műnek létezik egy akvarell variánsa is.)

30 Az új utakat kereső művészek többsége nem vett részt e művészeti reprezentációban, bár Hollósy Simon és Csók István is elkészítette a maga millenniumi képét. Kriesch is finom érzékkel nyúlt a neki juttatott feladathoz, az 1567-es tordai országgyűlés megfestéséhez, mely a fiatal művész első igazán nagy sikerét hozta el. Az Eger város megbízásából ekkor készült másik nagy képének a tárgya: Dobó István az egri nők segítségével megvédi Eger várát. Bár ez a kép is a történetiségnek ugyanazt a hagyományszerű jellegét mutatja, mint a Tordai országgyűlés, annak zajos sikerét már nem érte el,

31 talán azért mert az egri képnek nem a főúri reprezentáció, hanem a hétköznapi hősiesség volt a témája. Mégis az 1900-1901es műcsarnoki téli tárlaton szép sikerrel szerepelt. Zala György domborművének létrejötte szintén a millenniumi nagy ünnepségekhez köthető, hiszen a Schikedanz Albert által tervezett építészeti monumentum, a Millenniumi emlékmű szobrászi programjának részeként készült. A magyar nemzeti panteon létesítésének gondolatát azonban az országgyűlés oly sokáig fontolgatta, s a tervek oly nehezen születtek meg, hogy a művészek csak 1895 tavaszán kapták meg a megbízást az emlékmű elkészítésére. A hét éves határidőt sem tudták tartani - az emlékművet 34 év múlva, 1929-ben avatták fel. Zala, mint a kor egyik legjelentősebb akadémikus szobrásza készítette el a királyszobrokat és az országlásuk idejéhez kötődő jeles történeti eseményeket ábrázoló domborműveket, melyek a talapzatokon nyertek elhelyezést. Az emlékmű architekturális díszletébe helyezve az eszmei mondanivalót tulajdonképpen a szobrok hordozták, bár a kritika szerint Zala nem alkotott olyan nagyot, művében csak allegorikus közhelyekre futott ereje.

32 Az egri győztes csatát megjelenítő, gomolygó testek egymásba fonódásából komponált jelenetet I. Ferdinánd Habsburg király szobra alatt helyezték el. A Tanácsköztársaság idején a még teljesen be sem fejezett emlékműről először is eltávolították a Habsburg királyok szobrait, Ferdinánddal együtt III. Károlyét, Mária Teréziáét és II. Lipótét, Ferenc József szobrát össze is törték, május 1-én pedig az egészet vörös drapériával borították. A Tanácsköztársaság leverése után 29 Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920): Dobó István az egri nők segítségével megvédi Eger várát a török ellen, 1896. Heves Megyei Önkormányzat tulajdona 30 DÉNES József 1939.158. mú'tárgylista 64. 65. 31 DÉNES Jenó' 1939.42^16. 32 GÁBOR Eszter 1984. 211. 295