Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

olaszbástyas rendszerű várat. Az 1617-ben megjelent, az antwerpeni születésű Georg Houfnagel által készített metszet azonban a török kori vár ma ismert legpontosabb déli nézetű képi megjelenítése. A metszethez készült felmérés valószínűleg a két ostrom között történt, talán a csonka templomtoronyra felírt évben, 1588-ban.

4 Ezek az ábrázolások nem magyarországi művekben és nem magyar mesterek műveként jelentek meg egészen a XIX. századig, amikor a veduta-szerű ábrázolások váltak népszerűvé, s melyek már jóval pontosabbak voltak. Ezek azonban már nem elsősorban a vár történeti jelentőségét emelték témájukká, hanem inkább Eger városának fejlődését dokumentálták. A témával először az egész történeti Magyarországra kiterjedő vedutagyűjtemény foglalkozott 1880-ban, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában meglévő forrásmunkák alapján.

5 Az Egerre vonatkozó metszetábrázolások legteljesebb gyűjteményét azonban alapos kutatómunkát követően Barcsay Amant Zoltán adta közre 1938-ban.

6 Szerette volna, ha munkája az 1687. december 17-i visszafoglalás 350 éves évfordulójára elkészül. Sajnos azonban elhúzódott a mű kiadása, mely késlekedésnek szerencsére az lett az eredménye, hogy még teljesebb képet tudott nyújtani az egri ábrázolásokból. »... várakozáson felüli nagy, mondhatnám egész Európára szerteágazó anyag azt bizonyítja, hogy Eger jelentőségét és szerepét a város nagy történelmi korszakában (a XVI-XVII. század) és Európa majdnem valamennyi művelt országa kellőleg méltányolta és elismerte. " - írta bevezetőjében. A vár ábrázolásait Barcsay után Rózsa György

7 gyűjtötte össze újabb szemléletű munkájában, és adta közre a Heves megye műemlékeit feldolgozó kötetben, így e téma további boncolgatását be is fejezném. A nyomtatott könyvek metszetábrázolásai mellett a török harcokat felidéző képzőművészeti alkotásoknak nagy divatja volt a hódoltsági területeken kívül épült magyar főúri kastélyokban is, ahol külföldi mesterek által készített freskókon, dísztárgyakon jelentek meg a kor eseményeit. (Nádasdy Ferenc - sárvári kastélya, vagy Eszterházy Pál által készíttetett, a vezekényi csatát ábrázoló ezüst-aranyozott dísztál, vagy éppen a költő Zrínyi Miklós udvarában.) Ezt követően a barokk egyházi művészet témái között is gyakran találkozunk a török időket bemutató képekkel.

8 Sokáig a Hunyadiak kora, a török ellen határainkon kívül vívott győztes ütközetek dicsőségére való visszaemlékezés éltette a nemzeti tudatot a történetírók és az irodalmi feldolgozások nyomán készült képzőművészeti alkotásokban. Ez a tendencia azonban 1848 után 4 Ez a déli nézet tűnik fel a Bakó Ferenc által Londonban megtalált vedután is. BAKÓ Ferenc 1977.74. 5

RUBICSZs. 1880. 6 BARCSAY AMANT Zoltán 1938. A kézikönyvnek is nevezhető művet sajnos nagyon rossz, nehezen használható rendszerben építette fel. 7 RÓZSA György 1972.11.39-57. 8 RÓZSA György 1959/4.279-280.; GALAVICS Géza 1986. 287