Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

felerősödött, és egyben meg is változott. Kiemelt témává vált a mohácsi csata, melynek eseményeit több szempontból is feldolgozták, mind a független magyar királyság, mind az egész nemzet, mind az egyén tragikumának felmutatásával, szoros párhuzamot vonva a szabadságharc eseményeivel - tisztelegve résztvevői, áldozatai előtt. A győztes csaták ábrázolásainak igénye valamikor az 1850-es évek végétől fedezhető fel ismét a témák között. Ennek okát a kutatók

9 abban látják, hogy az 1859. július 11-i villafrancai béke-megegyezések révén a szabadságharcos emigráció által tervezett újabb magyar forradalom megszervezésére, kirobbantására tett próbálkozások megszűntek, bár Széchenyi István 1860-as tragikus halálhírére kissé ismét fellángoltak a keserű indulatok. így a hatvanas évekre egyre több lett a dicsőséges eseményeket bemutató festmény, melyek ismét alkalmat adtak a nemzeti öntudat, a véghelyzetben is meglévő elszántság, küzdeni akarás, az utolsó leheletéig kitartás kifejezésére. E művek persze szintén erőt akartak önteni az elcsüggedtekbe, s példát akartak mutatni a legkilátástalanabb helyzetben is. Az egri vár történetéhez fűződő események illetve személyiségek legalább annyira foglalkoztatták a festőket és a szobrászművészeket, mint a történetírókat, és mint a költőket és a regényírókat. Kiemelt téma volt a vár kiváló képességű várkapitányának, Dobó Istvánnak az alakja és az ostrom idején a vár területén lévő nők harcba való bekapcsolódása és hősiessége. Már az egykorú német krónikaíró Ortélius is megemlíti az egri nők hősiességét: „Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel, szurokkal rohantak a falakra, az ellenségben nagy kárt tettek, és nem is emberek, hanem dühös oroszlánok módjára viselkedtek. " Ez a leírás később alapjául szolgált az egri vár védelmét bemutató alkotások egyik csoportjának, egészen napjainkig. Már a XVII. századi metszetábrázolások között is feltűnt egy, a vár védelmében fontos szerepet játszó egri nők hősies harcát ábrázoló metszet. Az 1684-es Hungarisch-Türkische Chronik című nürnbergi kiadású műben a férfiak török elleni küzdelméhez csatlakoztak a nők, sőt központi szerepet kaptak. A székesegyház előtti bástyán a sebesülten elhulló török katonák fölé magasodva, karddal hadakozva küzdenek. (Eger vár viadal: Az egri nők hősiessége)

10 A XIX. századi történeti munkák, de a sokak által ismert legendák és irodalmi feldolgozások e korai munkákra alapozva tették népszerűvé a túlerő ellen is győzedelmes 1552-es egri ütközetet. Természetesen annak, hogy ez a téma fontossá vált több gyökérből táplálkozó kultur-antropológiai oka van. Egyrészről a nők társadalmi szerepében történt változás, másrészről pedig az 1848-49-es forradalom és szabadságharccal való párhuzamba állítás. 9 BASICS Beatrix 1982. 50. 10 Rézmetszet 105x145 cm (Barcsay 82. kép, 97. tétel) Megtalálható egy lap a Dobó István Vármúzeumban, illetve a Hungarisch-Turkische Chromik című műben, Nürnberg 1684. Budapesti Történet Múzeum Kiscelli Múzeum. A tanulmányban nem közölt képeket lásd: PETERCSÁK Tivadar H. SZILASI Ágota 2002. 288