Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

gos jövedelemmel rendelkező ember juthasson egyre gyorsabban aktuális ismeretekhez. A könyvnyomtatás elterjedésével a könyvek illusztrálása is megváltozott, eltűntek a kézzel festett, illuminait miniatúra díszítések, helyüket a sokszorosítható grafikai eljárások - kezdetben a fametszetek, majd rézmetszetek, rézkarcok, a XIX. században a litográfiák - váltották fel. Ezeknek az ábrázolásoknak a dúcai éppúgy a nyomda felszereléséhez tartoztak, mint a betűkészlet, így azokat több nyomtatványban is változtatás nélkül - esetleg évtizedekkel később - újra felhasználták.

3 1. kép. Georg HOUFNAGEL: Eger vára délről a két csonka tornyú székesegyházzal, 1617 Az egri várra vonatkozó metszetábrázolások legjelentősebb csoportja az 1567-1700-ig terjedő időszak emlékeit öleli fel, amelyek történeti szempontból kétségtelenül a legértékesebbek, viszont topográfiai és művészeti szempontból a legértéktelenebbek. Néhány alaptípus variálásából keletkezetek, és csak néhány esetében mondhatjuk el, hogy valósághű felvételi rajz szolgált alapjául. A korai rajzok sematikus modellek alapján, illetve a hely kellő ismerete nélkül készültek. Négy alapmetszetre vezethetőek vissza, melyek leginkább az 1596-os ostromhoz kapcsolhatók és térképszerű megjelenítéssel észak felől mutatják az idealizált 3 Magyar Kódex 3. 2000.227. 286