Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

H. Szilasi Ágota AZ EGRI VÁR ÉS HŐSEI A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN „Agria, Munitissima Hungáriáé Superioris propugnaculum sepe a Turca tentatum..."

1 „ Van oly nép, melly könnyen ellehet nélkölük, de nemzetünknek, melly történeteivel dicsekszik és örömmel tekint vissza hajdani napjaira, nemzetünknek történeti festesz és szobrász kell" - írta Henszlmann Imre az Athénaeumban 1840-ben. Akkor még nem sejtette, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc elfojtása után mily nagy szüksége lesz nemzetünknek a történeti festményekből sugárzó bátorításra, bíztatásra, önbizalom növelő lelkesítésre, de főként a vigasztalásra. A történeti képek között persze addig is gyakoriak voltak a nemzeti múlt egyegy dicsőséges és lelkesítő epizódját felelevenítő, jeles egyéniségeit méltató, helyszíneit bemutató alkotások, melyek az adott korszak társadalmának a hagyományokhoz fűződő viszonyát fejezték ki. E kötődésük a hagyományhoz viszont mindig többrétegű volt, mert állásfoglalásuk sohasem csak a múlt kiemelt jelenségeihez, eseményeihez, hanem saját koruk eszményeihez is kapcsolódtak a kiválasztott történelmi pillanat erkölcsisége, példája kapcsán. így Eger várának története, kiemelten az 1552-es törökök ellen vívott győztes csata az elkövetkező századokban hősi példaként volt emlegethető s ekként tisztelgünk a hősök előtt napjainkban is. Az egri várat számos ábrázolás örökítette meg már az XVI-XVII. században is, melyek elsősorban dokumentatív, olykor hadi jelentőséggel bírtak, s melyek a korszak topográfiai vagy történeti műveinek illusztrációiként, illetve egyes eseményekről beszámoló röplapok szemléltető ábrázolásaiként jelentek meg. Szövegükkel a török elleni összefogásra igyekeztek buzdítani, de többségük nem az 1552-es győztes ostromra helyezte a hangsúlyt. A fennmaradt anyag elsősorban a másik, az 1596-os vesztes csatát idézte fel, illetve az osztrák császári csapatok 1687-es visszafoglaló hadjáratáról adott - már sokkal pontosabban - hírt, elsősorban a császár dicsőségét hirdetve.

2 E nyomtatott művek természetesen lehetővé tették, hogy egyre több átla1 Georg Houfnagel 1617-es metszetének felirata: „Agria, Munitissima Hungáriáé Superioris propugnaculum sepe a Turca tentatum; tadeum sub Mahometi tertio expugnatum et caprum Ao. 1596" miszerint: Eger Magyarország török elleni védőbástyája, ami sokáig ellenállt, de 1596-ban III. Mohamed szultán mégis elfoglalta. Lásd: 1. kép. 2 RÓZSA György 1972.37. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2002. 285