Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Feld István: Műemlékvédelem és várkultusz Egerben

Az azóta eltelt évtizedek tapasztalatai alapján azonban már megállapítható, hogy az így bemutatott Tömlöc-bástya ezen fent jelzett szándék ellenére nem lett könnyen értelmezhető a vár látogatói számára, de a vár mai belső déli főkapuja, a Varkoch-kapu kiegészítése is túlzottan visszafogottnak tűnik. Ugyanez mondható el többek között a keleti - az itt működő vasútvonal miatt sajnos kapuként még nem használható - Setét-kapu külső keretezésének leegyszerűsített visszaállításáról is, hisz itt minden bizonnyal egy, a többi korabeli késő-reneszánsz erődkapuhoz hasonló díszes kapuzat állhatott egykor

27

. 2 kép. A Setét-kapu és a kortinafal a vasúttal. Ugyanakkor az is tény, hogy a tárgyalt korszakban másutt gyakran előforduló, túlzott hangsúlyt kapott didaktikus megoldások csupán ritkán kerültek alkalmazásra az egri várban. Tulajdonképpen csak a kivételesen magasabban megmaradt déli várfal „lábakra állított" új koronája s főleg az itt kibontott középkori kaputorony bemutatása sorolható ide. Az újonnan megépített magas tető a műemlékvédő szándékai szerint csupán véd, jelöl és kiemel: „A tető nem közvetlenül a lepusztult falakon, hanem egy új, vasbetonszerkezetű hídon áll. Ezzel kívántuk érígy többek között - a már ugyancsak megsemmisült, csak ábrázolásokból ismert - győri Bécsikapu hozható fel példának: BORBÍRÓ Virgil - VALLÓ István 1956. 244. 262