Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Pozder Péter: A vár Eger város imázsában

Ezek után szerkesztettük meg a VIII. táblázatot, amely csak a mentális térkép megrajzolásához szükséges elemeket összesítette. Ebből világosan látszik, hogy Eger esetében is domináns elemek az épületek (19%), a város (önmaga) (17%) és à vár (12,5%). Érdekes, hogy a természetföldrajzi elemek közül kiemelkednek a zöldterületek (12,5%), valamint a domborzat (10,5%). VIII. táblázat. Az összes verscímekben és a versekben megnevezett táj és városelemek megoszlása, aránya. Megnevezés Címben Versben Összesen db Százalék % Tájak 24 24 6 Domborzat 41 1 42 10,5 Vízrajz 11 11 3 Zöldterület 51 51 12,5 Vár 52 1 53 13 Város (önmaga) 69 69 17 Épületek 60 16 76 19 Utcák 4 10 14 3,5 Közlekedés 2 2 0,5 Jelpontok 26 2 28 7 S zórakozóhely ek 20 20 5 Városnegyedek, hóstyák 7 6 13 3 Összesen 367 36 403 100 Érdekes, de egyben természetes is, hogy Eger utcahálózatának hangsúlyos eleme az Észak-déli irányú Széchenyi, azaz a Fő utca. A belváros központja a Dobó tér, régebben Kossuth tér, vagy Piac tér, melynek centrális eleme, jel- és iránypontja Stróbl Alajos Dobó István szobra, amelyet 1907-ben emeltek, ma már a város egyik szimbólumává vált. A jelpontok közül kiemelkedik a törökkori Minaret, amely egyben a másik jelentős szimbóluma Egernek. 235