Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Pozder Péter: A vár Eger város imázsában

A vár jelentós tömegével, hírével, nimbuszával a legerősebb eleme a mentális térképnek. A vár legmagasabb pontján felállított Kálvária keresztjei vizuálisan és jel- és iránypontként érvényesülnek, míg Gárdonyi Géza sírja kegyeleti emlékhelyként játszik szerepet, hasonlóan egykori házához, amely ma múzeumként működik. Összegzés A magyar költők versei alapján megrajzolt Eger mentális térképe karakteresen kifejezi mindazokat a stabil természetföldrajzi elemeket, amelyek ma is meghatározóak a város életében, valamint a történelmileg kialakult városi funkciók térbeli megjelenési formáit, amelyek a városi társadalom részére vallási, polgári, közigazgatási, szórakozási célokat szolgáló épületekben öltenek testet. Végül, de nem utolsósorban tükrözi a városi ember által használt tér kitüntetett pontjait, amelyek évszázadokon keresztül stabilnak bizonyultak. A mentális térkép Eger város egyszerűsített, de földrajzilag meghatározott, történelmileg és társadalmilag kialakult tartalmi és térbeli lényegét tükrözi, amelyben az egri vár jelentős szerepet játszik. IRODALOM BERÉNYI

I. 1992 Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Földrajzi Tanulmányok 22. Akadémiai Kiadó, Bp. 165. BÍRÓ Z.-BODÓ J.-GAGYI J.-MAGYARI N.L.-MAGYARJ VINCZE E.-OLÁH S. 1991 Mentális környezet. Janus VIII. 1. 1991 ősz 54. BREZNAYI. 1934 Eger a XVIII. században I kötet 228. II. kötet 336. Eger CARTER, H. 1981 Images of the City: The Citizen's View. In: The Study of Urban Geography. Edward Arnold. 339-353. CSÉFALVAYZ. 1990 Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó Bp. 157. 1994 Az „olvasható" város. In: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Dcva Könyvkiadó Kft. Bp. 287-298. CSÉFALVAY Z.-FISCHER, W. 1990 Cigányzene és lakáshiány - Sztereotípiák és a valóság ellentéte a Budapest-képekben. Földrajzi Értesítő \-A. 207-220. 236