Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Pozder Péter: A vár Eger város imázsában

A város szimbólumainak tartott dolgok közül a történelmi meghatározottság a domináns. Megjegyzendő, hogy Eger ezer éve katolikus egyházi központi funkciót tölt be, mégis az iszlám vallás és kultúra évszázadok alatt megmaradt és megőrzött emlékeit ma már a város lakossága Eger szimbólumai közé fogadta. E tolerancia ténye napjainkban különösen pozitív módon értékelhető. Elgondolkodtató viszont, hogy a fürdőkultúrának nincs vizuális szimbóluma. Végül megállapíthatjuk, hogy Eger belvárosi lakossága határozott, karakteres városimázzsal rendelkezik, a magyar turisták is jól érzékelik a város karakterét, az angol nyelvűek kevesebb elemet ismernek, de a városimázs legjelentősebb sztereotípan ható elemeit, mind imázsukba fogadták. Ezek a városimázsok jól tükrözik a város történelmileg kialakult funkcióinak térbeli megjelenési formáit, azaz a város egyszerűsített, de földrajzilag meghatározott, történelmileg és társadalmilag kialakult tartalmi és térbeli lényegét tükrözik, amelyben a vár jelentős szerepet játszik. Városimázs a komplex szenzibilitás szintjén Cél, módszer Az átlagembertől érzékenyebb személyiségek a költők. Környezetüket, jelen esetben a várost is érzékenyebben észlelik. A költőknek is megvan a sajátos városimázsuk. A versek a művészi sűrítésüknél fogva a lényeget, a jellemzőt, a dominánst ragadják meg és költői eszközeikkel erőteljesebben fejezik ki azt. A verseket hallgató, olvasó, azaz befogadó emberekre ez erős hatással van és ez tovább gazdagítja és alakítja az ő városimázsukat, hiszen az imázst a közvetlen és a közvetett hatások együttesen alakítják ki. A költőkre, írókra az egriekre és akik nem itt éltek, de megfordultak Egerben, azokra is a város a maga történelmével, műemlékeivel, hangulatával hatással volt, ami nyomot hagyott költészetükben, hacsak egy-egy vers erejéig is. Az egri indíttatású Kálnoky László esetében ez három öregkori versciklust is indukált (KÁLNOKY L. 1992). A ciklus verseiben megjelenik Eger városa, mint a költő fiatalkori életének színtere, hangulatokat, impreszsziókat keltő városképi elemeivel és a városhoz kapcsolódó személyiségekkel. Eger mint jeles történelmi események színhelye, jellegzetes tájelemek, városrészek, helyszínek, épületek, szobrok és egri dolgok: „egri bor", „melegvíz", „egri nők", „egri hősök", valamint a városhoz kapcsolódó történelmi személyiségek is megjelennek a magyar költők műveiben. Ezért célul tűztük ki, hogy a költők által évszázadok alatt megírt és összegyűlt versanyagot felhasználjuk, segítségül hívjuk a város mentális térképének megrajzolásához. A kutatásunk során nem alkalmazhattuk az ún. „rajzos módszer"-t (SOLOMON, L. 1978) sem az ún. „rang-módszer"-t (GOULD,P. 1968). Ezért más módszerhez folyamodtunk: a XVI. századtól kezdődően napjainkig 830 egri vonatko232