Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Pozder Péter: A vár Eger város imázsában

zású verset vizsgáltunk meg. Ezek elemzésével, a városimázst alkotó elemek ki­gyűjtésével, osztályozásával és összegzésével kísérletet tettünk a városimázs egyik alapvető összetevőjének, a költők mentális térképének megrajzolására. Tu­domásunk szerint mentális várostérkép megrajzolásához ezt a megközelítést és módszert még sehol sem alkalmazták. Jelen tanulmányban a feldolgozott versek bibliográfiáját, felsorolását terjedel­mi okokból nem közölhetjük. A feldolgozott verseket három táblázatba foglaltuk össze, amelyek történelmi korszakonkénti bontásban és a városimázshoz szükséges elemenként taglalva rendszerezi és veszi számba azokat (V., VI. és VII. táblázat). V. táblázat. Az Egerhez fűződő fogalmak megoszlása a versek címe alapján, korszakonként (db) •a СЛ t-ч О XVI-XVII. sz. XVIII. sz. XIX. sz. 1900-1914 1914-1918 I.VH. 1919-1939 Horthy­rendszer 1939-1945 II. VH. 1945-1948 Polgári demokrácia 1949-1990. Szocializ­mus 1990­Rendszer­váltás óta Összesen (db) A városhoz fűződő „Egri" fogalmak Az „Egri név" ­1 5 5 11 A „Víg Eger" ­­6 3 1 3 1 ­1 ­15 Az „Egri bor" ­4 25 11 2 1 ­­11 ­54 A „Bikavér" ­1 4 1 ­2 ­­4 ­12 „Az egri kislány' ­1 7 6 ­1 2 ­­­17 A„Cikra"* ­­­1 ­1 ­1 2 ­5 A „Rácok" ­­9 1 ­­1 ­1 ­12 Összesen: ­7 56 28 3 8 4 1 19 ­126 * Eger egyik városnegyedéből a Cifranegyedből, a cifrából nőttek ki a „cikrák", ami a szikra szó egyedülálló egri változata. A heves, pattanó, robbanékony paraszt­legények neve volt ez. 233

Next

/
Thumbnails
Contents