Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Bitskey István: Az egri vár diadala a XVI–XVII. századi irodalomban
végvári élet érzelemvilágának rezdülései is árnyalt szóművészeti formulákat kaptak itt: a vitézek szive „felbuzdul", az éles szablyáktól „örvendeznek", az ellenség láttán „örömmel kiáltanak", s ezzel ellentétben, ha nagy a baj, „szólítatlan" megtérnek. Méltán nevezhető e jól ismert vers a XVI. századi magyar végvári élet apoteózisának, lírai szintézisének, amelyben a diadalmas várvédelem emléke még eleven, s méltán növeli az itt katonáskodó költő öntudatát. 7 Ugyanezt még markánsabban hangsúlyozza búcsúverse (Valedicit patriae... ), amely kereken kimondja, hogy az egriek „vitézségét minden föld beszéli", minthogy ez a vár a többi véghellyel együtt clipeus et scutum Christianitatis, védőpajzsa a kereszténységnek. Mint ismeretes, ez a toposz ekkor már évszázados tradícióra épült, humanista orációk és traktátusok egész sora szerint volt Magyarország a kereszténység védőbástyája (propugnaculum sive antemurale Christianitatis, Bollwerk oder Vormauer des Christentums). Újabban több tanulmány mutatta be e toposz történetét 8 , szerzőik teljes joggal hangsúlyozzák, hogy az ezen alapuló identitástudat áthatotta a végváriak életét, s korántsem csak a humanista elitnek, de az illiterátus katonáskodó rétegnek, valamint a várbeli iparosoknak, kézműveseknek mindennapjait is ez határozta meg, értékrendjüket, felelősségérzetüket vagy éppen vállalásaikat - olykor természetesen csak közvetetten - ez befolyásolta. Legteljesebb magyar nyelvű megfogalmazása Balassi ismert szavaival: Óh én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát, Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár Isten hozzád! Balassi, Tinódi, Csabai Mátyás, Schesaeus: ki tudná eldönteni, hogy melyiküknek sorait olvasták, hallották többet és többen, itthon és külföldön, végvárakban és főúri udvarokban, katonai táborokban vagy humanista bibliotékákban, magyarul avagy latinul? Egy azonban tudható: az egri várvédelem híre, története, példázata az irodalom legkülönfélébb szféráiban és műfajaiban megjelent a következő évtizedekben. Pázmány Péter például korai írásainak egyikében, a Mahomet vallása hamisságárúi szóló Korán-cáfolatában, 1605-ben ezt írta: „a török ...4. Septemb. Egret megszállá, de a vitéz Dobó István ezt emberül megtartá". 9 Szövegének későbbi változatában viszont sajnálattal állapítja meg, hogy „///. A megjegyzés szűkszavúsága ellenére is markáns a különbségtétel a Dobónak szánt elismerés, valamint a vár elvesztőinek címzett szavak között. Az iszlám felett triumfáló várkapitány a későbbiekben az iskolai színjátékok kedvelt hőse lett, országszerte előadott jezsuita iskoladrámák egész sorában szerepelt egyrészt mint a kereszténység hőse, defensor fidei, másrészt mint a haza hérosza, a vitézség erényének mintaképe. 10 7 BITSKEY István 1997. 627-635. 8 IMRE Mihály 1997. 217-232.; VARGA J. János 2000. 55-64. 9 RAPAICS Rajmund 1894. 584. 10 KILIÁN István 1974. 171-192. 194
