Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bitskey István: Az egri vár diadala a XVI–XVII. századi irodalomban

rabosan, de ízes magyarsággal ad elő, az a görög-latin klasszikusokon iskolázott humanistánál változatos stílusékítményekkel díszített, antikizáló változatban olvasható".

6 Az eposz műfajához illő pátosz hatja át a szász humanista harci leírásait, ahol lehetett, antik reminiszcenciákat iktatott be a küzdelem festésébe. A várvédő tisztek sebesüléseit például így ecseteli Muraközy Gyula avatott fordítása szerint: Jó ideig nem dőlt el a mindkét félt kimerítő harc, s a mezőt a megölt törökök holtteste takarja messze a várfal alatt, vérrel hizlalva a földet, és sebeikbe sokan belehaltak bent is, a várban. Sőt a sebektől még kapitányaikat magukat sem óvta meg épen a sors: vérzett keze lába a harcban hősi Dobónak, s úgy vágták Figedit nagy erővel arcba ököllel, hogy kiesett több zápfoga tüstént. Gergelynek jobbját egy szálló dárda találta, s kődarab érte Pethőt és Metskeyt is, sebet ütve, s tisztes dísz minden, mit ütöttek rajtuk, a sebhely. Több helyen bővíti is a Tinódinál olvasott leírásokat. Míg például a lantos csak egy-két sorban említi az egri nők harciasságát, addig Schesaeus a következőket írja: Láthatod itt nőknek csapatát is, mely köveket rak össze halomba, vagy épp férjének hordja a fegyvert, s szörnyű erővel szórja az ostromlókra a falról, mit csak fegyverként a kezébe adott a szilaj düh. Schesaeus kései humanista szellemű feldolgozása természetesen a latinul olvasó értelmiségi elit olvasmánya volt, jelentősége épp abban áll, hogy az egri várvédelem történetét eposzi magaslatok felé mozdította el. Az epikus feldolgozások után a magyar nyelvű vitézi lírát köztudottan Balassi Bálint költészete teremtette meg, versei révén az egri vitézség már speculum confiniorum, „végeknek tüköri", a reneszánsz végvári értékrend példázatos megtestestője lett. Egy hitelesnek tekinthető töredéke szerint Eger „vitézeknek ékes oskolája, Jó katonaságnak nevelő dajkája", joggal tehető fel, hogy a szöveg többi elveszett strófája is erről a várról szólt. Mint tudjuk, Balassi közismert katonaéneke magyar terminológiával adja vissza a humanizmus erénykatalógusát, a virtus, laus, humanitás, fáma bona, gloria szavak anyanyelvi megfelelői a költemény kulcsszavai: vitézség, hír, név, tisztesség, emberség, dicséret. Az elvont fogalmakat a fegyverek (szablya, kópia, sisak, párduckápa stb.) konkrét képei érzékeltetik. Ezen túl azonban - s erre a vers eddigi elemzői sem tértek ki - a magyar 6 BITAY Ilona 1979. 75-76. 193