Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bitskey István: Az egri vár diadala a XVI–XVII. századi irodalomban

Tinódiról ma már meglehetősen bőséges szakirodalom áll rendelkezésünkre, ebből témánk szempontjából leginkább Szakály Ferenc megállapításaihoz kap­csolódhatunk. О meggyőzően érvelt amellett, hogy a tudósító ének Sebestyén de­ák „sajátnak érzett, kiküzdött műfaja", mert „átgondolt történetírói program je­gyében folytatta az anyaggyűjtést"? Ehhez hozzátehetjük: olvasatunk szerint nem csupán az anyaggyűjtés volt átgondolt, hanem a történetmondást keretbe foglaló motívumok rendje is. Nem olyan mértékben természetesen, mint a nyugati egye­temeken retorikát tanult humanisták latin nyelvű szövegeiben, hanem csupán a hazai deákos műveltség szintjének megfelelően, a megcélzott szélesebb befoga­dói réteg motiválásának igényével. Az egri ostromról szóló hosszabbik ének pél­dául a fohászkodás és hálaadás kettős motívumával indítja és azzal is zárja a nar­rációt. Az alaphangot már az első strófa megadja: Ti magyarok már Istent imádjátok, És ő néki nagy hálákat adjatok, Jelösben Tiszán innét kik lakoztok, Egri vitézeknek sok jót mondjatok. A régió népének hálája tehát kettős irányú kell hogy legyen: egyfelől Istent, másfelől az egri vitézeket illeti. Mert most - a lantos szavai szerint - csoda tör­tént, amelynek „mássát soha nem hallottátok", ezt pedig nem csupán emberi ha­talom művelhette, hanem az égi segítség, éneke tehát arról szól, hogy „Isten mint Ion Egernek megtartója ". Következik ezután a közismert elbeszélés, az ostrom részleteinek történeti kútfőként tekinthető felsorolása, amelynek szinte minden eleméről kimutatta Su­gár István, hogy autentikus forráson alapul. Ez az elbeszélés a négy részre osztá­son kívül valóban alig mutat szerkesztettséget, viszont arra érdemes felfigyel­nünk, hogy a záróformulák szembeötlően foglalják keretbe a szöveg egészét. Az emberi kvalitások dicsérete, a vitézi tettek elbeszélése után végül ismét a hálaadás kötelezettségére utalnak a befejező strófák, amelyek viszont most a várvédőkre vonatkoznak: Kik hívőn szolgálátok Egör várba, Kevélségbe és felfuvalkodásba Ne essetök, legyetök hallgatásba, Az Úristennek nagy hálaadásba. Szálláskoron ki nagy sok viadalba, Titokét megtarta jó szerencsába, Ne légyetök ti hálaadatlanságba, Kiért végre jussatok menyországba. 2 SZAKALY Ferenc bevezető tanulmánya a Krónika modern kiadásához, sajtó alá rend. SUGÁR István, Bp. 1984. 31-34 (Biblioteca Historica). 190

Next

/
Thumbnails
Contents