Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bitskey István: Az egri vár diadala a XVI–XVII. századi irodalomban

Virtus és religio összekapcsolása ez, a harci sikerért az Úrnak hálát adó vég­vári vitéz eszményének propagálása, s a végső, túlvilági jutalom elnyerésének hangoztatása. Tinódi azonban gyakorlatiasabb annál, mintsem hogy csupán elvont eszméket hangoztasson. A győzelem fényében áldást kér Ferdinánd királyra, majd Oláh Miklós érsekre is, ha munkájának perspektívát kívánt biztosítani, akkor ez a taktikai lépés nem maradhatott el. Ezek után azonban a várbeliek evilági jutalmá­nak követelményét is megfogalmazza, azt ugyanis, hogy a világi és egyházi hatal­masságokhoz delegált küldötteik Jó válasszal hamar elmehessenek, Mert sokan megfogyatkoznak, éhöznek, Asszú kórsága lészön erszényöknek, Feneketlen zsákja vagyon Új Bécsnek. Minden bizonnyal jól ismerte a költő a végváriak anyagi gondjait, a zsoldok elmaradásának ügyét, a beígért segítség hiányából fakadó nehézségeket, s nem mulasztotta el ezeknek szóvátételét sem. Teljessé válik tehát a lantos által közve­tített értékvilág rendje: a hit és a vitézség összetartozik, a kereszténységért vállalt heroizmus viszont jutalmat érdemel egyrészt a túlvilágon, másrészt azonban már e földön is, mindkét hatalmi szférától, az egyházitól és a világitól egyaránt. A legutolsó két strófa visszautalás a praetextusra, itt ismét a versszerzői po­zíció megjelölése következik: eszerint „Kincses Kassában", szegénységben, „füstös szobában" születik a csudadolgot megéneklő szöveg, ennek ellenére a költő nem láttatja helyzetét reménytelennek, mert „Egör szerencséjén víg voltá­ban, Vígan iszik szikszaijó borában", ha viszont „terek csúsz vala Egörvárba, Víztől nád terem őorrába". Az önszemlélet enyhe iróniája, könnyed derűje szer­vezi e záróképet, amelyben a téma (a török hódítás) és a költői egyéniség pillanat­nyi hangulata villan össze egyetlen szövegformulában. A keretmotívumok logikus rendje ellenére is érezhette azonban Sebestyén de­ák, hogy előadása meglehetősen terjedelmes, szétáradó, ezért látta szükségét egy összefogottabb kompozíció megalkotásának. Az Egri históriának summája még ugyanabban az évben elkészült, s ez már valóban végighallgatható lehetett egy­szerre, viszonylag sikeres tömörítése a korábbi négyrészes szövegnek. Új motí­vumnak számítható ebben, hogy Eger története itt már példázattá emelkedik, ugyanis Istenhez azért száll a fohász, hogy Egröt minékünk éltig megtartsa, Több végházakkal megszabadítsa, Az pogán kéztől megoltalmazja, Körösztyén népet igaz hitben tartsa. Eszerint a „több végházak" is követhetnék tehát Eger példáját, így azok együttesen a kereszténység védőbástyáivá válnak, a propugnaculum Christianitatis humanista toposzának megfelelő szerepet kapnak. Mint ismeretes, 191

Next

/
Thumbnails
Contents