Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bitskey István: Az egri vár diadala a XVI–XVII. századi irodalomban

Virtus és religio összekapcsolása ez, a harci sikerért az Úrnak hálát adó végvári vitéz eszményének propagálása, s a végső, túlvilági jutalom elnyerésének hangoztatása. Tinódi azonban gyakorlatiasabb annál, mintsem hogy csupán elvont eszméket hangoztasson. A győzelem fényében áldást kér Ferdinánd királyra, majd Oláh Miklós érsekre is, ha munkájának perspektívát kívánt biztosítani, akkor ez a taktikai lépés nem maradhatott el. Ezek után azonban a várbeliek evilági jutalmának követelményét is megfogalmazza, azt ugyanis, hogy a világi és egyházi hatalmasságokhoz delegált küldötteik Jó válasszal hamar elmehessenek, Mert sokan megfogyatkoznak, éhöznek, Asszú kórsága lészön erszényöknek, Feneketlen zsákja vagyon Új Bécsnek. Minden bizonnyal jól ismerte a költő a végváriak anyagi gondjait, a zsoldok elmaradásának ügyét, a beígért segítség hiányából fakadó nehézségeket, s nem mulasztotta el ezeknek szóvátételét sem. Teljessé válik tehát a lantos által közvetített értékvilág rendje: a hit és a vitézség összetartozik, a kereszténységért vállalt heroizmus viszont jutalmat érdemel egyrészt a túlvilágon, másrészt azonban már e földön is, mindkét hatalmi szférától, az egyházitól és a világitól egyaránt. A legutolsó két strófa visszautalás a praetextusra, itt ismét a versszerzői pozíció megjelölése következik: eszerint „Kincses Kassában", szegénységben, „füstös szobában" születik a csudadolgot megéneklő szöveg, ennek ellenére a költő nem láttatja helyzetét reménytelennek, mert „Egör szerencséjén víg voltában, Vígan iszik szikszaijó borában", ha viszont „terek csúsz vala Egörvárba, Víztől nád terem őorrába". Az önszemlélet enyhe iróniája, könnyed derűje szervezi e záróképet, amelyben a téma (a török hódítás) és a költői egyéniség pillanatnyi hangulata villan össze egyetlen szövegformulában. A keretmotívumok logikus rendje ellenére is érezhette azonban Sebestyén deák, hogy előadása meglehetősen terjedelmes, szétáradó, ezért látta szükségét egy összefogottabb kompozíció megalkotásának. Az Egri históriának summája még ugyanabban az évben elkészült, s ez már valóban végighallgatható lehetett egyszerre, viszonylag sikeres tömörítése a korábbi négyrészes szövegnek. Új motívumnak számítható ebben, hogy Eger története itt már példázattá emelkedik, ugyanis Istenhez azért száll a fohász, hogy Egröt minékünk éltig megtartsa, Több végházakkal megszabadítsa, Az pogán kéztől megoltalmazja, Körösztyén népet igaz hitben tartsa. Eszerint a „több végházak" is követhetnék tehát Eger példáját, így azok együttesen a kereszténység védőbástyáivá válnak, a propugnaculum Christianitatis humanista toposzának megfelelő szerepet kapnak. Mint ismeretes, 191