Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Kiss Péter: A magyarországi első nyilvános és állandó képkiállítás Egerben és a Pyrker-képtár története (1812–1949)

hogy Eger egy kaszárnyával szegényebb lett. Nemcsak egy kaszárnyával. "

71 Ez tehát a képtár elajándékozásának története a hagyomány szerint. Ezzel magyarázza a felajánlást a képtár történetének eddigi legrészletesebb feldolgozása is.

72 Bakó Ferenc ehhez hasonlóan indokol: „A város azonban az épület miatt kicsinyesen perbe fogta az érseket", aki ezért ajándékozta el gyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak.

73 Végső soron ugyanebben jelöli meg az eladományozás okát a Szépművészeti Múzeum történetének első ötven évét tárgyaló monográfia is.

74 Ez az argumentáció azonban két okból is elfogadhatatlan: elsősorban azért, mert a kerítés csak 1845-ben készült,

75 amikor a képtárat már elszállították Pestre,

76 másrészt pedig azért, mert azzal a céllal csináltatott, hogy az épület előtt „a szekerek helyet ne foglalhassanak"P

1 Pécsi István e történet következő verzióját tárja elénk: „A közjaváért is tevékenykedő férfiú ezt a hatalmas vagyontfelkínálta a megyeszékhely számára. Azt is ígérte, hogy megfelelő otthont pontosabban palotát - építtet ennek a kincsnek. A városatyák ismét igazolták hagyományos szellemszegénységükkel társult szűkmarkúságukat, ugyanis élénken tiltakoztak az ellen, hogy vállalják a fenntartás költségeit. Csoda-e, ha a sértett nagyúr sem maradt adós a válasszal: 1836-ban mindent átadott az akkori Nemzeti Múzeumnak".™ Ez a semmilyen adatforrássra nem hivatkozó érvelés azonban szintén nem fogadható el. Ha Pyrker és a város között a képtár vagy annak épülete miatt kiéleződött volna a helyzet, akkor 1838-ban az első egri újság nem ismertette volna két részben is a gyűjtemény nevesebb darabjait, illetve nem ilyen értelemben írt volna a festmények felajánlásáról: „Az 1836 ki év szüle azon örömet, hogy a ' magyar nemzet jelenben a szép - mesterségek osztályából is valamit sajátjának nevezhet, és ezen örömet n. m. Pyrker J. L. egri Patr. Érsek ő excellentiája szerzé, ki számos évek alatt és nagy költséggel gyűjtött jeles képtárát a nemzetnek ajándékozá".

19 Hasonlóképpen nyilatkozott a város főbírája Pyrker „egri lakosok" által Barabás Miklóssal megfestetett életnagyságú képének 1843-ban történt leleplezésekor: „Míg mások, a hon kincseit idegen földön költögetek, a hazafi érzelmű főpap, kültartományokban szerzett javaiból művészeti kincseket gyűjte, s honja oltárára rakva áldozatul, jeles képcsarnokával alapját téve le egy nemzeti műiskolának... "

m 71 A ciszterci rend... 1895. 890. 72 ÉBER László 1902. 182. 73 BAKÓ Ferenc 1963. 7. 74 POGÁNY Ö. Gábor-BACHER Béla 1956. 7. 75 DERCSÉNYI Dezső' - VOIT Pál 1972. 502. 76 KISS Péter 1997. 75. 77 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972. 502. 78 PÉCSI István 1983. 187. 79 Makáry György: Nemzeti Képtár = Hetilapok, 1838. 173. 80 RÓZSA Károly 1843. 17