Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Kiss Péter: A magyarországi első nyilvános és állandó képkiállítás Egerben és a Pyrker-képtár története (1812–1949)
Még általánosságban is el kell vetnünk azt az álláspontot, amely szerint az érsek és város, illetve vármegye közötti közismerten rossz viszonyban rejlik a képtár elajándékozásának oka. Amennyiben Pyrker ennek fejleményeként határozta volna el magát erre a lépésre, akkor ezt bizonyára már korábban megtette volna. 1836-ban ugyanis már évek óta folytak az érsek és hívei, valamint a vármegye haladó nemessége közötti pártharcok, amelyek forrpontja az 1833. október 21-22-i események voltak. Ezek során a Keglevich Miklós gróf vezette feldühödött ellenzékiek megölték Pyrker egyik hívét, hangos tüntetést rendeztek az érseki palota udvarán stb., majd 22-én az országgyűlési követválasztás napján Puky Miklós a vármegyeház tanácstermében kardjával kivágta keretéből a főpap képét, amelyet az esti kaszinóbeli mulatságon a terem közepére dobott, majd táncra perdült rajta. Mindezek eredménye egy 1840-ig tartó pereskedés lett. 81 Véleményünk szerint az elajándékozás valós okát nem az érsek és a város kapcsolatában kell keresni. Elsősorban azért nem, mert aligha volt véletlen, hogy a felajánlásra azon a napon került sor, amikor az országgyűlés 500.000 forintot szavazott meg a Nemzeti Múzeum felépítésére. 82 Az sem elhanyagolható tény, hogy Egerben a „Megyei Rendek" örömmel fogadták az eladományozás hírét, és megbízták az országgyűlési követeket a törvénybe iktatás keresztülvitelével, 83 aminek sikerét a már idézett külön paragrafus bizonyítja. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a képtár nem csupán egy művészetszerető ember kedvtelésének az eredménye. Pyrker nemcsak felhalmozta a műtárgyakat, hanem azok egy részét tovább is ajándékozta. 84 Az érsek eredeti szándéka szerint bizonyára Egerben maradtak volna a festmények. Arra törekedett ugyanis, hogy a település minél méltóbb legyen városi rangjához és érseki székhely voltához. Megvalósult tervei alapján egy szellemi és művészeti központ létrehozásának a szándéka rajzolódik ki. Már 1828-ban megteremtette az első magyar nyelvű tanítóképzőt, 85 rajziskolát létesített 86 és általában is számottevően támogatta a város iskoláit, 87 megszervezte az „Egri Szépítő Comissio"-t 88 ami ma a városszépítő egyesülethez állna a legközelebb, ő volt az első aki az egri várra gondot fordított és megtette az első lépéseket a kiemelkedő történelmi jelentőségű vár maradványainak megmentésére, 89 nevéhez fűződik az egri gyógyfürdő kiépítése 90 , ő ala81 SUGÁR István: Híres emberek a megye életéből = Hevesi Szemle 1977. 3. sz. 32-33. 82 KOSSUTH Lajos 1961. 627. 83 HML. IV-l/a/113. sz. 449-450 84 KERTBENY, K. M. 1861. 73. 85 BENKÓCZY Emil 1928. 86 KISS Péter 1993. 81. 87 SUGÁR István 1987.125. 88 SUGÁR István 1987. 106. 89 SUGÁR István 1987. 127. 90 SUGÁR István 1987. 117. 18
