Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história

Találkozunk a körmenet jelenségével is. Volt olyan több évben ismétlődő program, hogy a látogatók körbejárták a falut, meg-megálltak egy nevezetesség­nél s ott közösen imádkoztak, azaz ismertetőt hallgattak meg. Ez némileg ironiku­san hatott, hiszen a falunak a templomon és a kúrián kívül jószerivel más neve­zettessége nincs. A körmenet jelleget mutatja az is, hogy az egyik rendezvény helyszínéről, annak befejezése után csoportosan vonulnak át a másikra, útközben megbeszélve a látottakat, hallottakat. A közös ima kifejezéssel foglaljuk össze azokat az eseményeket, amikor vál­takozó létszámú néző előtt a beavatott papok, azaz tudósok előadásokat celebrál­nak. A szakma legjobbjai jönnek ide évről évre s nemcsak Madáchról, de általá­ban magyar irodalomról hangzanak el előadások. A szent könyvek felmutatása sem maradhat el a csesztvei jubilee-ről. Erre a nap­ra mindig jut egy aktuális Madách-újdonság bemutató, akár a Tragédia kiadásáról, annak értelmezéséről vagy éppen a szerzőjéről szóljon. Itt és ekkor bemutatni egy kötetet megsokszorozza annak műnek az értékét. Maga a téma, a szerző jelenléte és a hely szelleme a többszörös érintetés állapotába ringatja a bemutató résztvevőit. Következő stáció a templomlátogatás. Ezen a most a múzeumot, mint kegy­helyet érintjük. Egy múzeum már eredendően templomi hatást kelt s „rituális út­vonalaival, a befogadás manipulált, ideológiailag előkészített folyamatával, illet­ve azok irányításával eléri azt, hogy a látogató bár nem tudja, de a múzeumban meghatározott szertartásrendet követ". 17 A múzeum felkeresése tehát mindig is­métlődő program Csesztvén. Meghatározott célja, meghatározott ideig s megha­tározott időben történik a papok vezetésével a közönséget vezető szakember be­mutatja szent ereklyéket, mint pl. Madách bölcsőjét. Mi tudjuk, hogy ez a relikvia kicsit kétes eredetű, (én legalább négyet ismerek belőle), de hinni kell azt, hogy ez az eredeti, hiszen ebben ringatták a kisdedet. Van könyv, amely a kezében volt, festmény, amelyet láthatott a szobája falán. S ekkor következik a megérintés va­rázslata. Ekkor, csak ezen a napon s egy kis ideig a látogató megérintheti a böl­csőt, beleülhet a költő székébe, átlapozhatja a dedikált Tragédia kötetet. A szent révület állapota ez, s kívülről nézve van benne valami megmosolyogtató, de be­lülről átérezve nagyon is emberi és nagyon is elfogadható, ilyen lelkületű kultusz­hívők komoly áhitata, megilletődöttsége. A csesztvei ünnep ismétlődő eseménye a mindig délután zajló mise. Ez most többszörösen igaz, hiszen ennek a helyszíne a kúriától nem messze lévő kis temp­lom, idejártak valamikor a Madáchok imádkozni. Itt egy előadóművészi produk­ció szerepel. De vendégek voltak olyan jeles magyar színművészek, akik játszot­tak a Tragédiában és egy Sinkovits Imre, vagy Lukács Margit jelenléte és produk­ciója bizony meghatározó élményt jelent a vendégeknek. 17 BINNI, Lanfranco - PINNA, Giovanni 1985. 218-226. 145

Next

/
Thumbnails
Contents