Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história

Találkozunk a körmenet jelenségével is. Volt olyan több évben ismétlődő program, hogy a látogatók körbejárták a falut, meg-megálltak egy nevezetességnél s ott közösen imádkoztak, azaz ismertetőt hallgattak meg. Ez némileg ironikusan hatott, hiszen a falunak a templomon és a kúrián kívül jószerivel más nevezettessége nincs. A körmenet jelleget mutatja az is, hogy az egyik rendezvény helyszínéről, annak befejezése után csoportosan vonulnak át a másikra, útközben megbeszélve a látottakat, hallottakat. A közös ima kifejezéssel foglaljuk össze azokat az eseményeket, amikor váltakozó létszámú néző előtt a beavatott papok, azaz tudósok előadásokat celebrálnak. A szakma legjobbjai jönnek ide évről évre s nemcsak Madáchról, de általában magyar irodalomról hangzanak el előadások. A szent könyvek felmutatása sem maradhat el a csesztvei jubilee-ről. Erre a napra mindig jut egy aktuális Madách-újdonság bemutató, akár a Tragédia kiadásáról, annak értelmezéséről vagy éppen a szerzőjéről szóljon. Itt és ekkor bemutatni egy kötetet megsokszorozza annak műnek az értékét. Maga a téma, a szerző jelenléte és a hely szelleme a többszörös érintetés állapotába ringatja a bemutató résztvevőit. Következő stáció a templomlátogatás. Ezen a most a múzeumot, mint kegyhelyet érintjük. Egy múzeum már eredendően templomi hatást kelt s „rituális útvonalaival, a befogadás manipulált, ideológiailag előkészített folyamatával, illetve azok irányításával eléri azt, hogy a látogató bár nem tudja, de a múzeumban meghatározott szertartásrendet követ".

17 A múzeum felkeresése tehát mindig ismétlődő program Csesztvén. Meghatározott célja, meghatározott ideig s meghatározott időben történik a papok vezetésével a közönséget vezető szakember bemutatja szent ereklyéket, mint pl. Madách bölcsőjét. Mi tudjuk, hogy ez a relikvia kicsit kétes eredetű, (én legalább négyet ismerek belőle), de hinni kell azt, hogy ez az eredeti, hiszen ebben ringatták a kisdedet. Van könyv, amely a kezében volt, festmény, amelyet láthatott a szobája falán. S ekkor következik a megérintés varázslata. Ekkor, csak ezen a napon s egy kis ideig a látogató megérintheti a bölcsőt, beleülhet a költő székébe, átlapozhatja a dedikált Tragédia kötetet. A szent révület állapota ez, s kívülről nézve van benne valami megmosolyogtató, de belülről átérezve nagyon is emberi és nagyon is elfogadható, ilyen lelkületű kultuszhívők komoly áhitata, megilletődöttsége. A csesztvei ünnep ismétlődő eseménye a mindig délután zajló mise. Ez most többszörösen igaz, hiszen ennek a helyszíne a kúriától nem messze lévő kis templom, idejártak valamikor a Madáchok imádkozni. Itt egy előadóművészi produkció szerepel. De vendégek voltak olyan jeles magyar színművészek, akik játszottak a Tragédiában és egy Sinkovits Imre, vagy Lukács Margit jelenléte és produkciója bizony meghatározó élményt jelent a vendégeknek. 17 BINNI, Lanfranco - PINNA, Giovanni 1985. 218-226. 145