Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Bencsik János: Mennyire palóc település Polgár, a volt Szabolcs megyei mezőváros?

A polgári építmények közül kikopott a palóc tájra jellemző csűrös gazdasági udvar rangos épülete, a csűr. Utolsó példánya a XIX. század közepén még állhatott. Ide sorolható a sertésól deszkából rótt és hordozható hidas vagy hidasai. (III. 171.)

40 A HŐRÉSZ a lakodalom egyik mozzanatához kapcsolódik, éspedig, amikor a lakodalmas nép visszaérkezett az esküvőről a vőlegényes házhoz, ahol rendszerint a lagzi zajlott. Idevárják a későbbiekben a menyasszonyos ház vendégeit, hó'részt (IV. 209.). Arról is vannak adataink, hogy a vőlegényes háztól a vőfíny muzsikus cigányokkal kísértetve magát elmegy a hőrészért (IV. 211.). TEJBE KÁSA a lakodalom zárásaként került az asztalra (III. 458.). A MÁSA Polgáron is a magzatburoknak a népi elnevezése. Ugyanakkor alig tudnak valamit a vele való szokásokról (IV. 33.). KOMATÁL-nak nevezik a gyermekágyas asszonynak vitt ebédet (IV 48.): A KANTÁR egy hálószerű eszköz, melyben ételt hordanak (szilke, cserépfazék). Több kenderfonal szálból font, kötött laposmadzag, egy e célra szolgáló lapos eszköz segítségével rendszerint cigányasszonyok kötik (IV. 53.). Az ABROSZ a másik sajátos női teherhordó eszköz. Tulajdonképpen négyzet alakú fehér vászonból szabott textil. Segítségével rögzítették a kasba helyezett terhet (III. 335.). A KOROZSMA a keresztanya ajándéka keresztgyermekének, melyet újabban bérmáláskor adják oda. A sokgyermekes családok alig találtak keresztszülőket gyermekeiknek. Nem tudott a szegény ember illendően helytállni, vélekednek még ma is. Úgy is mondják, hogy a korozsma ruha elég, ha egy inget kapnak korozsmába (IV. 65.). Az IVÓ farsangvasárnap kezdődő férfi mulatság (I. 359). Városrészenként szerveztek nagyivót és kisivót a korosztályos legényeknek, avagy legénykéknek. Az ivó húshagyó keddig tartott. Ehhez az időszakhoz kötődött a maskarázás. A HERŐCE a farsang egyik jeles sült tésztája (III. 423.). A SZALAGOS FÁNK az ügyes gazdasszony minősítését ellátó farsangi tésztaféle (III. 359.). A CIBERE gyümölcsből készült savanyú ételféleség, mely a téli és nyári időszak étele (III. 413.). CINKE annak a főtt krumpliból és belekevert búzalisztből készült kásafélének a neve, melyet hagymás zsírral szaggatva tálalnak. A GÖLÓDÖN LEVES úgy készül, hogy hagymás zsírra lét öntenek, bele karikázott krumplit. A fél fövésben lévő anyagot kukoricaliszttel, erős fűszerekkel keverik (bors), tojással összefogatják, simaliszttel szaporítva kis golyócskákat formáznak belőle, majd ezt a lében megfőzik. HALOTTLÁTÓ: adatközlőim beszéltek arról, hogy akinek halottja van, az álmodik a halottal, pl. álmodott az édesanyjával. Ott állott a templomban a szenteltvíz-tartónál, oszt azt mondta a bejövő lányának: Nem volt mise értem lányom! Mire elment a tudóshoz, az mondta neki, menjen haza és mondasson misét a halottjáért. Szilvási Gyuri bácsi eltűnt a háborúban. Egyszer a szomorú édesanyja elment a tudósasszonyhoz, aki mondotta „No, jelentkezett egy fiatal katona itt. " HAZAJÁRÓ LELEK-ről is beszéltek, az járt haza, aki körül nem rendeztek el valamit (IV. 281.). 40 Egyszerűség okán a Bakó-féle I-IV. kötetes palóc monográfiát zárójelben közlöm hivatkozás gyanánt. 397