Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Bencsik János: Mennyire palóc település Polgár, a volt Szabolcs megyei mezőváros?

A MARKOLÁB-bal ijesztgették a gyermekeket: „Ha nem leszel jó, elvisz a Markoláb!" Az egyik adatközlőm hallotta, hogy a teleholdat is a Markoláb eszi meg. A HOLDRÓL egyébként úgy tudják, hogy abban Dávid és Cicella táncol. Szent Dávid hegedül. Ilyen alakot rajzol ki a Hold képe (IV. 603.). A TUDÓSEMBER az ember- és az állatgyógyításban jutott szerephez. Egyik ilyen emberként emlegetik Kiss Ernő bácsit Tiszapalkonyáról (IV. 613.). Ha a tehén indokolatlanul elapasztott, a tudóshoz fordultak. PECC TEJ az elles utáni második fejés tej polgári elnevezése. Volt, aki azt ismerte, hogy GURÁSZTÁT főztek belőle (IV 322., 430.). (Gurásztából visznek a szomszédba, hogy több teje legyen a tehenüknek.) PECC-PITE: a 2-3 első fejést összegyűjtik, ehhez a sárgás tejhez lisztet kevernek és tojást ütnek bele. A pite jellegű tésztát tepsibe öntik és megsütik. Ebből nem visznek kóstolóba (III. 413.). PALANNYA: a vastagbélből, a kisgömböcből is hurkát, mások véres hurkát töltenek. Ezt savanyúan megfőzik és habarják (III. 442.). Miután kevés készülhetett belőle, csemegének tartották. A polgári női haj- és fejviselet viszonylag jól ismert.

41 így összehasonlíthatjuk a helybeli adatokat a palóc vidék jelenségeivel, számos ponton találkozást fedezhetünk fel. (Palócok III. k. Népviseletek 497. oldalától.) Ehhez az eddigiekben bemutatott anyaghoz kétség nem fér, hogy ugyanis Polgár népének kultúrája palóc alapréteggel rendelkezik. A közelmúltig megőrzött palócos elemekhez még fel lehet és kell is sorakoztatnunk a tájnyelvi sajátosságokat. Itt csupán mutatványokra szorítkozhatunk, miként a 4 kötetes monográfia tájnyelvi szerzője járt el, amikor a következőket írta: „a palóc tájnyelv is számos régiséget őrzött meg az utókor számára, olyanokat, melyek a történeti hangtan és alaktan, továbbá a szókincs kutatása számára is becses értékűek". (I. 346.) Polgáron nem hallani a palóc nyelvjárásra annyira jellemző, a köznyelvi ajakkerekítéses „a"-t, helyette az ajak réses képzéssel, illetve ajakkerekítés nélküli „a"-t. alma helyett aoma arra helyett ára szekér helyett szekér veréb h. veréb sütötte helyett sütte váj u-vályú helyett váló medve helyett Nedve Jukács koszorú helyett koszoró fésű helyett féső Berus hová mész? válasz ángyoméknál meglátta helyett mellátta igazítjuk helyett igazíjjuk A példák sorát zárom azzal a mondattal, ahogyan az újtikosi tanítványaim óra előtt kérdezték tőlem: „Igazgató bácsi javijjuk (a dolgozatot)? Ha most mintegy záró gondolatként sommásan jellemezni akarjuk a települést, a következőket mondhatjuk el: Az új polgári lakosok egyfelől rugalmasan tudtak alkalmazkodni az új otthonuk teremtése közepette; jelesül elhagyták az „óhazában" megvolt csűrös (tároló építmény) gazdálkodást, felcserélvén egy évszázad elfolyása alatt az Alföldön 41 BENCSIK János 1970. 16-20. 398