Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Bencsik János: Mennyire palóc település Polgár, a volt Szabolcs megyei mezőváros?

tarn, hogy később visszatérhetek Polgár néprajzának tanulmányozásához. íme, negyedszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a ki nem mondott, de vállalt kötelezettségemnek eleget tehessek. Az eltelt évek alatt erősen megkoptak a múlt emlékei. Az adatközlők „itt hagytak", az emlékezetből kihullott a régi világ emléke. Bizony, nehéz ilyen feltételek mellett manapság a kérdéseket megválaszolni. Nos, a továbbiakban a népélet palócos jellegét mutatom be. Tartozunk a történeti hűségnek annyival, hogy elmondjuk, Polgár „felderítését" nagymértékben megkönnyítették az utóbbi évtizedekben született eredmények, jelesül megírták és megjelent a Bakó Ferenc által szerkesztett Palóc monográfia négy kötete.

35 A település szerkezeti leírásával kapcsolatban még idekívánkozik a következő megjegyzés, hogy teljes képet rajzolhassunk a régi Polgárról. A hagyományos társadalmi, majd ezzel párhuzamosan lokális megosztottság érvényesült a mezővárosban. A régi városmagot Alvíg, Felvíg, Kisódal, Folyóódal tagolták. Ezeket dél felől félkaréjban ölelték körül az ólas-, illetve szérűskertek. Innen vette kezdetét az ún. Kertekalja, ahová a túlnépesedett városmagból kiszorultak, többnyire a fiatal házasok költöztek ki. Nyugat felől is egy ilyen városrész alakult ki. Ennek az elnevezése is utal az odatelepültek eredetére (Kisgelej, Nagygelej).

36 A földesúri majorokból beszivárgók pedig az ún. Lakhaccon húzhatták meg magukat." Ezek a városrészek a Selypes felé toldották meg Polgárt. A település keleti peremén, az árvizes síkon lehetett az egykori „sárgödör", melyet Mirhának, mégpedig Kis- és Nagy-Mírhónak neveztek. Itt kaptak szegényes lakóhelyet az akkori cigányok, akik sármunkások lehettek, s itt találtuk a közelmúltig a muzsikus cigányokat, illetve utódaikat.

18 Innen már a XX. században kiosztott Házhelyek területek el, jellemzően a hosszú egyenes utcákkal (Erdélyi, Kárpát utca...). Az ólaskertekhez csatlakozón a naponta hazajáró kezesállatok legelőre hajtó utcája, az ún. Szép utca futott a városbelsőből a legelő felé. A négy városrész legényei, lányai külön-külön fotókba szerveződtek. E spontán alakulatok irányították a legényélet, a lányélet sok-sok mozzanatát. Ennek engedve szervezték а fonókat, így alakultak a tőkék, az egyik a téli munka és szórakozásra az utóbbi a tavaszi-nyári szabadtéri játékra és szórakozása.

39 Külön-külön korosztályonkénti csoportosulással számolva, számos kisebb közösség működött (pl. a legények egyik legnagyobb spontán ünneplése volt a sorozás, melynek elmaradhatatlan kelléke volt a díszes, pántlikás kalapos „masírozás", továbbá a bevonulásig több alkalommal a közös kocsmai mulatozás). Ezek után vegyük számba a polgári népélet, népi kultúra palóc jegyeit. A lakóháznak a náddal fedett gerincét sörénynek, sirínynek nevezték, szemben a Tisza mellékén divatos szeges kifejezéssel. 35 BAKÓ Ferenc 1989.1-IV. 36 Noha Gelej református falu, s mindössze néhány tucat rk. lakott ott, mégis feltehető, hogy onnan jöttek Polgárra lakni. 37 A helynévképzőnek mutatkozó igei alakra példa a szomszédos „Irigyli" Ároktőről. BENCSIK János 1973. 92-98. 38 Mirhó a történetiségben számos településen előfordul. Ezek közül legjelentősebb az AbádSzalóknál lévő Mirhó. Minden esetben olyan térséget jelöl, ahol az árvíz a Tisza medréből kiömlik és szerteárad. A kunsági Mirhó rendszeres elöntéssel fenyegette a Kunságot, ezért Mirhógátat építettek. 39 Ettől kezdve gyakorta hivatkozom a Bakó-féle monográfiára. BALOGH Lajos 1989. I. 20. 345-378. 396