Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Bencsik János: Mennyire palóc település Polgár, a volt Szabolcs megyei mezőváros?

Bencsik János MENNYIRE PALÓC TELEPÜLÉS POLGÁR, A VOLT SZABOLCS MEGYEI MEZŐVÁROS? A címben jelölt téma okán, Polgár társadalmának történeti elemzése a volt hajdúváros (már a XV-XVI. század fordulóján oppidumként - mezőváros - szerepeltetett) újranépesedésével jöhet számításba; amikor földesura, az egri káptalan a szabad hajdúk ellenében pert nyert.' A vesztes hajdúk 1717-re odahagyják Polgárt és minden jel szerint szétszóródtak a Tisza mentén. A legdélibb csoportjuk Törökszentmiklóson, keletre pedig Debrecenben (Bihar)Keresztesen, (Nagy)Váradon tűnik fel.

2 Nyakas Miklós által közölt, a Heves megyébe költözött hajdú névsor végén azzal a megjegyzéssel találkozunk, hogy „Polgáron pedig még (!) ezek tartózkodnak, a következő „Hajdúnevek" szerepelnek: Szőke Gáspár, Szép si István, Szép si János, Filep János, Filep István, Nagy István, Szabó György, Bódvay István, Tokoy István, Szél János".

2

' E névsort némi változással rögzítik a vármegyei összeírok Szabolcsban is. Szőke Gáspár, Szepsi István, Szepsi János, Filep István, Filep János, Szél János, Nagy István, Bodvai István, Takáts István.

4 Amikor ezt a névsort közöltük, úgy vélekedtünk, hogy a hajdúk közül maradt helyben ez a néhány család, amint azt a Heves megyei összeírok is vélték. Azonban ezt a feltételezést Nyakas eleve kizárja, érvelésének igazát elfogadva, magunk is úgy ítélhetjük meg, hogy ezek a családok a hajdúk között élt jobbágycsaládok közül maradtak helyben, vagy ami valószínűbb, települtek vissza. Erre kell hagyatkoznunk, amikor a lakosság kontinuitását bizonyítandó, a Polgár határában az Árpád-kortól meglévő földrajzi neveket tanulmányozzuk.

5 Igaz, hogy bizonyítanunk kell még, hogy ezek a visszamaradt családok (1723-1724) megvárják-e a „puszta" Polgárt megülő új telepeseket, s betagolódnak-e az 1728-1729ben szerveződött faluközösségbe? Az új-régi település parasztsága csak lassan szilárdult meg, a mobilitása gátolta az új római katolikus templom építését, legalább is az építtető Komáromy János egri prépost kanonok csak 1738-ban jelölte az építés időpontját.

6 1 BALOGH István 1974. 87-133. 2 NYAKAS Miklós 1974. 143. Közli e tárgyban keletkezett Borsod, Szabolcs I., Szabolcs II., Bihar, Békés, Heves és Külső-Szolnok megyék, továbbá Kunság I. és Kunság II. polgári hajdú összeírásait. 3 NYAKAS Miklós uo. 4 BENCSIK János 1969. 8. 5 BENCSIK János 1974a. 227-323. 6 SOÓS Imre 1985.404. Adatok nem támaszkodnak az ekkor már rendelkezésünkre álló, s fentebb idézett Polgár történetére. Emiatt kétségtelen, zavarosnak hat okfejtése, s ellentmondani látszik a római katolikus templom építésének adatai. A ma álló templom torony alatti falában lévő Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2001. 387