Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)
Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon
telni. " I47 Az új gazdák csak a legszükségesebb munkákat végezték el. A rekordtermés reményében túlságosan „rámetszettek" a szőlőre, a trágyázással nem törődtek, az akác szőlőkarók eltűntek. 1949-ben a szőlőtelep területén jött létre a Szőlő- és Gyümölcstermelő Nemzeti Vállalat. A szőlők állapota ekkorra erősen leromlott. A Juhásztanya épületein, a főintézői lakáson, bár nem voltak romosak, az átvonuló front nyomokat hagyott. A kézzel mozdítható ingóságok eltűntek belőlük. 148 „Rendelkezésre állt a Bankpince üres, penészes hordóival, melyben bokáig állt a nem éppen szakszerű hordócsapolások miatt a bor, csurgalékvízzel pocsolyát alkotva. A cementhordók egy része azért vált tölthetetlenné, mert bennük kézigránátot robbantottak fel. Több fahordót egyszerűen átlőttek a harcoló alakulatok katonái azért, hogy borhoz jussanak. Azért azok sem voltak töltőképesek. A pincei gépek, berendezések, eszközök, anyagok és a mozdítható kisebb méretű fahordók nyomtalanul eltűntek. A juhásztanyai istállók üresen álltak. Egyetlen ló, kocsi, lószerszám nem maradt meg, még a jászlak deszkáit is elvitték valakik. A szőlő műveléséhez korábban használt és a Gyöngyösi Forgalmi Bank tulajdonát képező gép, eszköz, anyag a telepen nem volt található. 149 Először igyekeztek felkutatni és összegyűjteni az uradalom széthordott gépeit. Előkerült az intéző fekete hintója, ami elé két kis muszka lovat a megszálló szovjet csapatok egyik alakulatának a parancsnoka adott. A következők kerültek még elő: 1 db Fordson erőgép cséplőgépével, ekéjével és vetőgépével; egy pár ló, 6 db lőcsös kocsi, 11 dbfogatos szőlőfedő eke, 8 dbfogatos eke, 14 db lókapa, 6 dbfogatos vetőgép, több levél magtakaró borona, 1 db ún. homokfutó, egy db kézi meghajtású szecskázógép, számtalan még használható eszköz. A telep Vermorel típusú permetezőgépeiből, porozógépeiből, kézi szerszámaiból semmi sem került elő. Mindez töredéke volt annak az eszközállománynak, ami a front előtt a Gyöngyösi Forgalmi Bank tulajdonát képezte. " 15 ° A Szőlő- és Gyümölcstermelő Nemzeti Vállalat 1950-ben átalakulva Hevesi Állami Gazdaság néven működött tovább. A gazdasági épületeket rendbe hozták, a Juhásztanyán öt új kétszobás lakást építettek. A gazdaság központja 1963-ig volt a Juhásztanyán, azután a Dobó útra költözött, a tanya pedig az I. sz. kerület központja lett. A dolgozók ellátására a Juhásztanyán konyhát is működtettek. A gazdaság itt helyezte el a dinnyemunkára ide szerződött munkásokat is. A gyerekeket fedeles „burcsikos", télen fűthető kocsival szállították a hevesi iskolába. A munkaerőhiány miatt a kézimunka-igényes szőlőművelést kénytelenek voltak elhanyagolni, mert az aratásnál még nagyobb szükség volt a munkáskezekre. így a szőlőtáblák belső részein sokszor a gaz magasabbra nőtt, mint a szőlőkaró. 151 1955-ben 30 kat. holdon a kiöregedett szőlők helyébe új szőlőt telepítettek. A pincei mustsűrítőt is üzembe állították, de csak két évig működött beszerezhetetlen alkatrész hiánya miatt. 152 1955 után a szőlőterületet egyéni vállalkozóknak és munkáscsapatoknak adták ki művelésre. Bérként a vállalt terület szőlőtermésének 4-8%-át kapta meg a dolgozó. A százalék mértékét a fajta, másrészt a szőlő állaga döntötte el. 153 147 PÁLFI József 1989. 13. 148 PÁLFI József 1989. 28. 149 Uo. 150 PÁLFI József 1989. 30-31. 151 PÁLFI József 1989. 38-39. 152 PÁLFI József 1989. 40. 153 PÁLFI József 1989. 46. 371
