Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

Az 1970-es évek elejére befejeződött azoknak a szőlőknek a rekonstrukciója, melyeket 1928 előtt telepítettek. Az új szőlősorokat egymástól 280, ill. 180 cm-es sortávolságra ültették, hogy alkalmas legyen gépi művelésre. E célból a még viszonylag fiatal, 140 cm-es sortávolságú szőlőkben minden második sort kivágták. Betonoszlopos támrendszerrel homokos művelést alakítottak ki. Az utolsó szőlőrekonstrukcióra 1981-83 között került sor. Ekkor a szőlőfajták lényegében három fajtára korlátozódtak, melyek a Zalagyöngye, a Kunleány és a Zöldveltelini.

154 1981-ben még a Juhásztanyán és a Sárgapusztán 48 fő élt.

155 1994-95-ben a Hevesi Állami Gazdaságot felszámolták. Az egykori szőlőtelep területét és ingatlanait is magánszemélyek vásárolták meg. A „Bankpincében" jelenleg gombatermesztés folyik. Az egykori Juhásztanya és a Sárgapuszta építményei a földdel váltak egyenlővé, ma már semmi sem mutatja helyüket. Az 500 holdas szőlőuradalom helyén napjainkban mindössze néhány holdon folyik egyéni szőlőmüvelés. Összegzés A XIX. század utolsó két évtizedében a filoxéra szőlőgyökértetű óriási pusztítást végzett megyénk szőlőültetvényeiben is. Heves nyugati-északnyugati határának laza homoktalaja immúnisnak bizonyult a kártevővel szemben. így e területek felértékelődtek és vonzották a befektetőket. Az új telepítések eredményeként két évtized alatt (1895-1914) megnégyszereződött a szőlővel beültetett terület nagysága Heves határában. Az 1910-es évektől több nagy, 40-50 holdas szőlőgazdaság alakult, melyek tulajdonosai között különösen nagy volt a zsidó birtokosok aránya. A legnagyobb szőlőtelep Heves és Jászszentandrás között létesült. A XIX. század végén Pajzs Gyula zsidó birtokos és ügyvéd épített ki itt egy 350 holdas gazdaságot nagy pincével és majorsági épületekkel. Birtokát 1910-ben a Gyöngyösi Forgalmi Bank vásárolta meg. A Bank egyik főrészvényese nevén céget alapított, mely a „Polgár Sándor telep Fajszőlő Uradalom. Heves", majd 1935-től a „Polgár és Grüssner örökösök szőlőgazdasága" címet viselte. Az 500 holdra növelt uradalmat tervszerűen kiépítve, szőlész-borász intéző alkalmazásával tették virágzóvá. A Polgár-telep a megye egyik legmodernebb szőlőtelepének számított. A pincét korszerű felszerelésekkel: gőzhajtásos préssel, mustsűrítővel látták el. A telepről lóvontatású kisvasút vezetett, mintegy 8 km hosszan, a hevesi vasútállomásra. Az uradalom alkalmazottai a Juhásztanyán laktak, a Sárgapuszta épületcsoportja a summások elhelyezésére szolgált, valamint iskola is működött itt. Az uradalomnak kb. 30 állandó alkalmazottja volt, de a szőlőmunkák és szüret idején 100300 hevesi napszámosnak és idegenből ide szegődő summásnak adott munkát. A dolgozók háromféle munkaviszonyban álltak az uradalommal: voltak napszámosok, summások és szakmányosok. Ezek a bérmunkás-jogviszonyok megszokottak a mezőgazdaság más ágaiban is.

156 A szükséges munkákat 25-30 fős bandákban végezték. A szőlőtelep sorsát 1939-től a politikai fejlemények, a zsidóüldözés határozta meg. Az 1942. XV. te. rendelkezései alapján a Polgár és a Grüssner zsidó családok kötelesek 154 PÁLFI József 1989. 56. 155 MAJOR Jenő-PALOVICS Lajos 1981. 156 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981. 630-631. 372