Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

nepély felülmúlta az egész országban tartott hasonló ünnepségeket. 142 A vendégek fogadá­sára a kuglizó melletti konyhakertben hatalmas ponyvasátrat emeltek. Az oszlopokat fe­nyőfüzérek díszítették. A többfogásos ebéd összeállítását az intéző felesége irányította, melyhez a Bank pincéreket, szakácsokat is biztosított. 143 Az ünnepségen két miniszter vett részt, Mayer János és Vass József. Ezen kívül Heves vármegye főispánja, alispánja, a he­vesi járás főszolgabírója és sok más előkelő politikus is megjelent. Polgár István, a Bank vezérigazgatója a bortermelő gazdák nevében a kormány támogatását kérte. A miniszte­rek is beszédet mondtak. 144 Egy másik nagyszabású vendégjárásra így emlékezik Soós Imre: „A 30-as években a Pincénél történt. Ekkor külföldi úrlovasok érkeztek. A csapat lóháton járta be Európát, vagy legalábbis annak egy részét. Köztük olyan neves személyiségek voltak, mint Lord Mountbatten, az indiai alkirály leánya. A vendégek Hevesről hintákkal érkeztek, a Bőrhí­don át. Útközben egyenruhás cserkészek mutatták zászlóval az utat. A pince mellett, a nagy diófák alatt terített asztalok várták őket. Édesanyám a menü összeállításához Heves­ről hentes, szakács és cukrászmester segítségét vette igénybe. Italokért nem kellett mesz­szire menni, apám a legjobb borait kínálta. A város első cigánybandája fogadta az érke­zőket és húzta a talpalávalót kivilágos kivirradtig. Nagy sikert aratott a szépen karbantar­tott, impozáns pince és az ott látott két darab, egyenként 500 hektóliteres üveghordó, a bo­rok kedélyemelő hatásáról nem is beszélve ...A mintegy 40 főnyi lovasvendég nagy elra­gadtatással nyilatkozott a Bank vezetőinek a Hevesen szerzett élményekről"V 45 1934 körül gyakran volt a telep vendége két festőművész, Aba Nóvák Vilmos és Chiovini Ferenc, akik ekkor készültek a jászszentandrási templom freskóinak megfestésé­hez. A munkájukhoz szükséges mész beszerzése nem volt egyszerű. A Bükkzsércről sze­kereken szállított oltatlan, kőszerűen darabos mésszel nem lehetett freskót festeni. Szász Károly a templom plébánosa, barátja, Soós Imre segítségét kérte. Az oltatlan mészért cse­rébe megfelelő mennyiségű oltott meszet kapott. A munka szüneteiben a két művész gyak­ran járt a Juhásztanyán, részt vettek a kuglipartikon és megkóstolták a telep kitűnő borait. 146 A szőlőtelep munkásai számára a legnagyobb ünnepet a szüreti mulatság jelentette. A szüreti munkák befejezésekor a pince mellett hosszú asztaloknál terítettek a kb. 300 dol­gozó részére. Minden költséget a Bank vállalt, bár vezetőik ezeken az ünnepségeken nem voltak jelen. Bográcsokban főtt az ünnepi étel, a birkapörkölt. Kirendelték a hevesi ci­gánybandát is. A tánc, a vidámság sokszor reggelig tartott. 1944-ben az oroszok bejövetelét az intéző családja és az alkalmazottak a Juhásztanyán élték át. Heves kitelepítésekor sokan kaptak szükséglakást a telephez tartozó három tanyán. A szóló telep sorsa 1945 után A földreform intézkedései nyomán 1945-ben a szőlőterület a földigénylők tulajdoná­ba került. „A többszöri földrendezés, a gazdák változása bizalmatlanná tette a szőlők használóit. Nem bízhattak abban, hogy a következő évben is ők fogják a termést leszüre­142 Hevesi Járás 1925. nov. 25. 143 SOÓS Imre 1998. 17. 144 Hevesi Járás 1925. nov. 25. 145 SOÓS Imre 1998. 18. 146 Uo. 370

Next

/
Thumbnails
Contents