Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

úgy tudja, hogy egészen Erkig övé volt a határ, ezért a nép ezt a területet „zsidóhasítás"nak nevezte. Tárnáméra déli, Fogacs-puszta részén kastélyt is birtokolt, melyet 1906-ban vásárolt Bischitz Artúrtól.

25 Ekkor Pajzs Gyulának Heves határában már 350 magyar holdon volt szőlője.

26 Heves belterületén is rendelkezett ingatlannal, melyet „Pajzs-kert"-nek neveztek.

27 A szőlőbirtokkal szomszédos terület, Sárgapuszta a XIX. század végén még Bischitz Dávidé, akinek támogatásával 1890-ben itt iskolát is nyitottak.

28 1906-ra ez is Pajzs Gyula tulajdonába került. Az uradalomnak ezen a részén gabonát is termeltek.

29 Pajzs Gyula gazdaságában nemcsak helyi munkaerőt alkalmazott, hanem summásokat is szerződtetett. 1906-ban, amikor az egész megyén végigsöpört a mezőgazdasági munkások sztrájkmozgalma, a Pajzs-uradalomban is nagyarányú szervezkedés folyt több bérért, valamint a mezőkövesdi summások szerződtetése ellen.

30 Pajzs Gyula Heves képviselő-testületének is tagja volt virilis jogon. Azonban mivel alig tartózkodott Hevesen, a tisztség gyakorlására Pajzs Aurél pusztafogacsi lakost bízta meg.

31 Rácalmáson a Dunapentele-Ráczalmási Takarékpénztár Rt. felügyelő bizottságának elnöki tisztét is betöltötte.

32 Pajzs Gyula a magyar zsidóságnak ahhoz a rétegéhez tartozott, mely a legerőteljesebben asszimilálódott. Ez végül oda vezetett, hogy még felekezetéből is kilépett. Különösen jelentős tény, hogy 1898-ban nemesi rangot kapott.

33 A magyar zsidó családok közül kb. 280-ra tehető azok száma, akiket nemesi rangra emeltek.

34 Ez a cím minden bizonnyal nagyon sokat jelentett számára, ugyanakkor személyes, családi ügyként kezelte. Nemesi címerét elkészíttette, de ezt a föld alatt, pincéjének legbelső zugában, igényesen kialakított teremben helyezte el. (Ennek részletes leírását a pinceépület ismertetésénél közlöm.) Hogyan épült ki Pajzs Gyula hevesi szőlőuradalma? Az emlékezet szerint ezen a területen az akácerdők kivágása után, az erdőirtásokon és a szabad homokterületeken indult meg a szőlőtelepítés. A kivágott akácfákból szőlőkarókat készítettek. Az először ide telepített főbb szőlőfajták: Erdei, Ezerjó, Kövidinka, Rakk és Kadarka voltak, 120x90-es kötésben. A veszélyeztetett területeken „szalmázással" igyekeztek meggátolni, hogy a szél elhordja a futóhomokot.

35 A szőlőtelepítésekkel azonos időben kezdték el a már említett borpince és felette a présház és hordóraktár építését. A feljegyzés szerint „több száz ember (kubikus, kőműves, ács stb.) építette 6 éven keresztül a pincét. Közel két tucat kádár és a hozzájuk beosztott kiszolgáló segédmunkás 25 BOROVSZKY Samu 1909. 79. 26 BOROVSZKY Samu 1909. 79. 27 Az Apponyi A., Csokonai Vitéz M, Hősök, Fő utcák által határolt négyszögletű terület. MAJOR-PALOVICS 1981. 54. 28 Az osztatlan vegyes iskolába 1898-ban 27 fiú és 26 lány volt beiratkozva. EFL. A.p. 1898. dec. 6. 29 Heves és Vidéke с újság 1906. aug. 6. 30 NAGY József 1956. 49. 31 HMK.H. Levél. 1911. nov. 11. 32 Mihók-féle Magyar Compass 1909. 33 UJVÁRY Péter 1929. 646. 34 UJVÁRY Péter 1929. 642. 35 PÁLFI József 1989. 15. Leírásában Pajzs Gyula uradalmát nem említi, a szó'lőtelepítést a Gyöngyösi Forgalmi Banknak tulajdonítja. 340