Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

lepítésekhez. 12 A kormány 1883-tól több törvénnyel és rendelettel igyekezett támogat­ni az új telepítéseket. 13 Az immúnis homoktalajokon létesített szőlők 6-10 évi adómen­tességet kaptak. Az 1896. V. te. alapján a megye közép- és nagybirtokos szőlősgazdái közül 450-en kaptak agrárkölcsönt az államtól szőlőterületeik felújítására. 14 Heves határában a filoxéravész nem tett nagy kárt a szőlőkben, a szőlőföldek nagysága alig csökkent. Az 1892. évi alispáni jelentés szerint „afiloxéra a hevesi já­rásban megkímélte a szőlőtermést".' 5 A hevesiek igyekeztek megvédeni szőlőiket a fertőzéstől, ezért tiltakoztak az idegen szőlővesszők behozatala ellen. 16 A hevesi vidé­ket a másutt oly pusztító peronoszpóra sem veszélyeztette ekkor. Amikor a főszolgabí­ró rendeletben utasította a településeket permetezők beszerzésére a védekezés céljából, Hevesről az jelentik: „A peronoszpóránah nyoma sincs", csak öt permetezőt kérnek, azt is csak kényszerűségből. 17 Ezekben az években vette kezdetét a szőlőtelepítési kedv, melynek fokozódásáról az alispáni jelentésekből képet nyerhetünk. 1893-ban: „A szőlőültetés a homokos területeken és Gyöngyös város határában igen szép fejlődésnek indult".™ 1894-ben: „A hevesi járásban 221 kat. hold új szőlőt ültettek". i9 1898-ban: „A szőlők telepítése örvendetes haladást mutat, s különösen kiemelendő az új telepek példája, az okszerű telepítés". 20 A hevesi homokföldek egyre keresettebbé váltak a fi­loxérapusztítás tanulságai, valamint a támogató kormányrendeletek, a biztos befekte­tés reményében. Az eddig többnyire silány minőségűnek tartott homokbuckás területek is felértékelődtek és vonzották a befektetőket. 21 Szőlőtelepítés - Pajzs Gyula uradalmának kiépítése A legnagyobb befektető, aki szőlőtelepítésre alkalmas ingatlant bérelt, majd vásárolt Heves határában, Pajzs Gyula zsidó birtokos és ügyvéd volt. Családja Rácalmáson élt, ügyvédi irodáját Budapesten nyitotta meg. Hevesi birtokát a báró Puthon családtól vette. 22 Felesége a hevesi zsidó birtokos családból származó Bischitz Anna lett. 1885-ben még csak egy épület (a későbbi „Bankpince") és közvetlen környéke az övé. 23 A következő években fokozatosan bővítette birtokát. Az 1900-as évek elejére Heves, Boconád és Tár­náméra határában összesen 2800 magyar hold földterületet vásárolt. 24 A helyi hagyomány 12 MISÓCZKY Lajos 1988. 149-151. 13 FEYÉR Piroska 1970. 114-116. 14 MISÓCZKY Lajos 1988. 153. 15 Alispáni jelentés 1892. 44. 16 HMLV-239/1. Képviselő-testületi jkv. 1892.jan. 16. 17 HML V-239/1. Képviselő-testületi jkv. 1895. jan. 23. 18 Alispáni jelentés 1894. 59. 19 Alispáni jelentés 1895. 63. 20 Alispáni jelentés 1899. 58. 21 PÁLFI József 1989. 14. 22 A Puthon család tagjai részint banküzletekkel foglalkoztak, részint katonai pályán álltak. NAGY Iván 1862. 507. 23 1885. évi kataszteri felmérés térképe. Polgármesteri Hivatal, Heves. A térkép áttekintéséhez Szedlák György nyújtott segítséget, akinek ezt ezúton is megköszönöm. 24 BOROVSZKY Samu 1909. 79.; Gazdacímtár 1925. 339

Next

/
Thumbnails
Contents