Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

Ián minden bizonnyal metszőkést és szőlőfürtöt tart, mögötte feltehetően szőlőtőke áll. A pecsét köriratában 1699 évszám látható. 3 Heves természeti adottságai változatosak: déli, alacsonyabban fekvő határa gyen­gébb minőségű, kötött réti agyagtalaj szikfoltokkal. Északi és nyugati dombos határa bő­ven termő barna homok, és laza, szerkezetnélküli futóhomok. Az utóbbi terület kiválónak bizonyult szőlőtermelés céljára. Századokkal ezelőtt Heves északi és nyugati határát sűrű, szinte áthatolhatatlan tölgyerdők borították. Egy 1762-ben keltezett térkép szerint a hatalmas erdőterület szélén, a Hevesről Tarnaörsre vezető út mellett volt egy körülkerített szőlőskert. Ennek helye megközelítően jelen kutatásunk tárgya, a későbbi Polgár-telep területére esik. 4 A tölgyerdőket fokozatosan kiirtották. Helye kiválóan alkalmas volt szőlő- és dinynye­földeknek. Az egykori kertészeti megfigyelés szerint: „A szőlő meleg éghajlatot kíván ugyan, de nem túlságos hevüt s a mint közel az egyenlítőhöz sehol sem találtatik híres bor: úgy a din­nye is ott kezd szabadban díszleni, hol már szőlő is terem. Mindkettő továbbá verőfényes és száraz éghajlatot kíván, azért a jó boresztendő jó dinnyeesztendő is, s e két nemes gyümölcs kivált csak abban különbözik egymástól, hogy a szőlő partot kíván, a dinynye pedig síkot". 5 A tagosítás idején, 1859-60-ban is kiterjedt szőlőföldek foglalták el Heves északnyu­gati részét, az Ötödrésztől a Jászapáti útig terjedő területet. 6 A szőlőföldek között kisebb­nagyobb akácerdők álltak, amelyek valamelyest megkötötték a futóhomokot. A XIX. század utolsó két évtizedében a filoxéra (szőlőgyökértetű) megyénk sző­lőültetvényeiben is óriási pusztítást végzett. Az Észak-Amerikából szőlővesszőkkel behurcolt rovar az 1860-as években került előbb Franciaországba, majd 1875-ben Ma­gyarországra. Gyöngyösön és környékén 1883-ban, az egri borvidéken 1886-ban jelent meg. 7 A gyökérlakó rovar szívó száj szervével megszúrja a szőlő gyökerét, annak ned­veit kiszívogatja. Azon a helyen a gyökér megduzzad, majd elrothad, ami az egész gyökér pusztulását okozza. 8 A fertőzés gyorsan terjedt, ugyanakkor a védekezés helyes módjának felismeréséig hosszú évek teltek el. 1889-re a megyében szinte teljesen meg­szűnt a szőlőművelés. 9 A csapás súlyosságát mutatja, hogy a megye szőlőterületeinek 93,5%-a elpusztult (az országos arány 58,6%). 1895-re Eger összes szőlőiből csak 422 hold maradt fenn. 10 Igen lényeges felismerés volt, amikor rájöttek arra, hogy a szőlő­gyökértetű a szerkezet nélküli homoktalajokon nem tud megélni. A védekezés egyik módja tehát az volt, hogy laza, legalább 70-75%-os kvarctartalommal rendelkező futó­homokra telepítik a szőlőt, hogy immúnis legyen a kártevővel szemben." A másik módszer, hogy új oltványszőlőket telepítenek. Amerikai vesszőjű szőlőtelepeket léte­sítettek (pl. 1891-ben Gyöngyösön is), ahonnan oltványokat lehetett igényelni az új te­3 A Magyar Országos Levéltár levele Heves város polgármesterének. 1991. máj. 10. Képviselő­testületi jkv. 1991. Helyismereti gyűjtemény, Heves. 4 B.GÁL Edit 2001. 161-162. 5 SZONTAGH Gusztáv 1854. 8. 6 HMK.H. 98.1.56. Az „Ötödrész" elnevezés Heves mezőváros XVIII. századi felosztására utal, amikor a Nyáry-örökösök és a Babocsay-örökösök öt részre osztották Hevest. 7 LÖFFLER Erzsébet 1984. 151.; MISÓCZKY Lajos 1988. 145. 8 LÖFFLER Erzsébet 1984. 147-148. 9 Alispáni jelentés 1889. 46.; MISÓCZKY 1988. 147. 10 LÖFFLER Erzsébet 1984. 162. 11 FEYÉR Piroska 1970. 89.; Pallas Lexikon VII. 196. 338

Next

/
Thumbnails
Contents