Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

Ián minden bizonnyal metszőkést és szőlőfürtöt tart, mögötte feltehetően szőlőtőke áll. A pecsét köriratában 1699 évszám látható.

3 Heves természeti adottságai változatosak: déli, alacsonyabban fekvő határa gyengébb minőségű, kötött réti agyagtalaj szikfoltokkal. Északi és nyugati dombos határa bőven termő barna homok, és laza, szerkezetnélküli futóhomok. Az utóbbi terület kiválónak bizonyult szőlőtermelés céljára. Századokkal ezelőtt Heves északi és nyugati határát sűrű, szinte áthatolhatatlan tölgyerdők borították. Egy 1762-ben keltezett térkép szerint a hatalmas erdőterület szélén, a Hevesről Tarnaörsre vezető út mellett volt egy körülkerített szőlőskert. Ennek helye megközelítően jelen kutatásunk tárgya, a későbbi Polgár-telep területére esik.

4 A tölgyerdőket fokozatosan kiirtották. Helye kiválóan alkalmas volt szőlő- és dinynyeföldeknek. Az egykori kertészeti megfigyelés szerint: „A szőlő meleg éghajlatot kíván ugyan, de nem túlságos hevüt s a mint közel az egyenlítőhöz sehol sem találtatik híres bor: úgy a dinnye is ott kezd szabadban díszleni, hol már szőlő is terem. Mindkettő továbbá verőfényes és száraz éghajlatot kíván, azért a jó boresztendő jó dinnyeesztendő is, s e két nemes gyümölcs kivált csak abban különbözik egymástól, hogy a szőlő partot kíván, a dinynye pedig síkot".

5 A tagosítás idején, 1859-60-ban is kiterjedt szőlőföldek foglalták el Heves északnyugati részét, az Ötödrésztől a Jászapáti útig terjedő területet.

6 A szőlőföldek között kisebbnagyobb akácerdők álltak, amelyek valamelyest megkötötték a futóhomokot. A XIX. század utolsó két évtizedében a filoxéra (szőlőgyökértetű) megyénk szőlőültetvényeiben is óriási pusztítást végzett. Az Észak-Amerikából szőlővesszőkkel behurcolt rovar az 1860-as években került előbb Franciaországba, majd 1875-ben Magyarországra. Gyöngyösön és környékén 1883-ban, az egri borvidéken 1886-ban jelent meg.

7 A gyökérlakó rovar szívó száj szervével megszúrja a szőlő gyökerét, annak nedveit kiszívogatja. Azon a helyen a gyökér megduzzad, majd elrothad, ami az egész gyökér pusztulását okozza.

8 A fertőzés gyorsan terjedt, ugyanakkor a védekezés helyes módjának felismeréséig hosszú évek teltek el. 1889-re a megyében szinte teljesen megszűnt a szőlőművelés.

9 A csapás súlyosságát mutatja, hogy a megye szőlőterületeinek 93,5%-a elpusztult (az országos arány 58,6%). 1895-re Eger összes szőlőiből csak 422 hold maradt fenn.

10 Igen lényeges felismerés volt, amikor rájöttek arra, hogy a szőlőgyökértetű a szerkezet nélküli homoktalajokon nem tud megélni. A védekezés egyik módja tehát az volt, hogy laza, legalább 70-75%-os kvarctartalommal rendelkező futóhomokra telepítik a szőlőt, hogy immúnis legyen a kártevővel szemben." A másik módszer, hogy új oltványszőlőket telepítenek. Amerikai vesszőjű szőlőtelepeket létesítettek (pl. 1891-ben Gyöngyösön is), ahonnan oltványokat lehetett igényelni az új te3 A Magyar Országos Levéltár levele Heves város polgármesterének. 1991. máj. 10. Képviselőtestületi jkv. 1991. Helyismereti gyűjtemény, Heves. 4 B.GÁL Edit 2001. 161-162. 5 SZONTAGH Gusztáv 1854. 8. 6 HMK.H. 98.1.56. Az „Ötödrész" elnevezés Heves mezőváros XVIII. századi felosztására utal, amikor a Nyáry-örökösök és a Babocsay-örökösök öt részre osztották Hevest. 7 LÖFFLER Erzsébet 1984. 151.; MISÓCZKY Lajos 1988. 145. 8 LÖFFLER Erzsébet 1984. 147-148. 9 Alispáni jelentés 1889. 46.; MISÓCZKY 1988. 147. 10 LÖFFLER Erzsébet 1984. 162. 11 FEYÉR Piroska 1970. 89.; Pallas Lexikon VII. 196. 338