Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

mondhatom esetenként különböző értesüléseket szereztem. Jelentékeny részük, valószínűleg azok, kik utóbb vándoroltak ki, s akkor érkeztek meg, midőn az üzemek leszállítása már megkezdődött, szinte a gyűlölség hangján szól arról az elbánásról, melyben az amerikai bevándorolt munkásoknak részök van; panaszkodnak, hogy az ember egészsége, testi épsége még oly kevéssé sincs becsben, mint nálunk a marháé; elismerik a munkásnak nálunk ismeretlen módon való megfizetését, de azt is hirdetik, hogy ez a munka emberfeletti s hogy megrokkanás nélkül hosszabb ideig kibírni nem lehet. Ezek természetesen végleg letettek az újbóli kivándorlás gondolatáról, igyekeztek mielőbb beilleszkedni az itteni gazdasági és társadalmi rendbe, mindösszesen csak a világlátott ság élettapasztalata hagyott egyéniségükben nyomokat s a ruházkodásban szeretnek eltérni az itthoniaktól. Itt említem meg, hogy több helyről értesültem a felől, hogy a visszatértek között sokan vannak olyanok, kik mint analfabéták hagyták el az országot, s mire visszatértek írni és olvasni is tudtak; állítólag társaiktól tanulták meg azokat. A visszatértek második, úgy látszik kisebb része elégedetlen az itthoni helyzetekkel, nem tud, vagy talán nem is akar megbarátkozni, különösen tartózkodik attól, hogy napszámba járjon, vagy cselédnek álljon. Ezek egész viselkedésén meglátszik, hogy megszerették az amerikai viszonyokat; ki is jelentik, hogy a legelső alkalmat megragadva, vissza fognak térni. "

m kz 1908. évi visszaesés a kivándorlás terén 36%-os volt. A nők és a gyermekek aránya viszont jóval kevésbé esett vissza. Az évekkel ezelőtt kivándoroltak ekkorra teremtettek maguknak olyan biztos egzisztenciát, hogy a család kinti egyesítését végrehajthassák. 1909-ben az amerikai elnökválasztás végeztével a termelés ismét belendült, s megindult a munkaerő-kereslet szívó hatása, „...mint mágneses erő a fémport, tapadás szerűié g vonzotta (ti. 1909-es év) a tengerentúli munkásosztályt... "

m Az ekkor bevezetett új kivándorlási törvény első visszhatásaként, a szökések magas száma említhető. Domoszló, Recsk, Új lőrincfal va és Gyöngy össolymos vezeti ezt a fekete statisztikát ebben az évben. De a hivatalos kivándorlók létszáma is megduplázódott az előző évihez képest. Az 1908. évi 644 fő után az 1909-ben elhajózó 1202 ember döbbenet erejével hatott. Az igazi szembesülés mégis az 1910. évi népszámlálás volt. Falvak, sőt régiók esetében a lakosság fogyása volt a fő tendencia tíz év alatt. 1900 óta csökkent a lakosság Feldebrő, Kompolt, Mezőtárkány, Tarnaszentmária, Tófalu, Pálosveresmart, Átány, Tarnabod, Bodony, Bükkszék, Recsk, Szajla, Terpes, Nagyiván, Örvény és Tiszaigar községekben. Bár próbálták az egyke-rendszerre, vagy a tüdővészre hárítani a felelőséget, a fogyásban lévő községek elöljáróságait faggatva legtöbb esetben fő indokként a kivándorlást hallhatták vissza. Kompokon a községből az idő szerint 151 ember volt Amerikába. Mezőtárkány község 180-190 embert nélkülözött ezen okból

122 Bodony községből hivatalos amerikai kinttartóz120 Alispáni Jelentés-1907. 1908. 38. 121 Alispáni Jelentés-1909. 1910.21. 122 Egy év múlva, mikor az alispán egy összeállítást készít azon községekről, honnan legalább 100 fő "kitántorgott" Amerikába, Mezőtárkány már nincs közte. A szerző ilyen önellentmondásokba ütközve kellett hogy rájöjjön nemcsak a megyei, de az országos statisztikáknak esetlegességére is. Hisz az MSK. is csak azokkal az adatokkal tudott számolni, amit a megyéből fölküldtek. Mellesleg sem a bodonyi, sem a recski adat valóságtartalmát nem tudtam megállapítani, mert ha összeadjuk az alispán által évenként kivándoroltak számát, s kivonjuk az adott településre visszavándoroltként föltüntetettekével, még nagyságrendre sem azonos számot kapunk, mint az itteni távollevőké. 329