Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

kodással legalább 200 fő hiányzott, Recskről pedig pontosan 319 lakos. Tófalu, Bükkszék, Szajla és Terpes távollevőinek legalább 80%-a Amerikában tartózkodott.

123 Az 1910. évi katonai fősorozáskor élt át a megye tanulságos pillanatokat. Bizonyos járások esetében a sorozáson jóformán csak mutatóba jelentek meg emberek. Sokan tartózkodtak a megyéből ugyan engedéllyel is Amerikában, de az illegális kivándorlás nagyságrendje ekkor vált nyilvánvalóvá a megye vezetői számára. Gyöngyösről csak 4 fő hiányzott, Egerből 73 hadköteles maradt távol, de a kivándorlást rábizonyítani egyértelműen csak 4 főre sikerült. Az egri járás 219 távollevőjéből 172 egészen biztosan az Egyesült Államokban tartózkodott, a gyöngyösi járás 11 fős hiánya szinte elenyésző, a tiszafüredi járás viszont kitűnt a létszámhiány területén. A számtalan hiányzó közül itt azt is kiderítették, hogy 30 fő engedély nélkül van Amerikában. Természetesen a pétervásári járás volt képes legkevésbé elszámolni embereivel, 264 egyén biztosan kinttartózkodása végett nem jelenhetett meg a bizottság előtt. így a hatvani járás 6 amerikás hiánya szinte üdítő színfolt volt a listán.

124 Nem túlzás tehát, hogy az 1909. évi kivándorlási törvény indoklása során oly sokszor találkozhatunk azzal az érvvel, hogyha nem szigorítják meg az útlevél kiadását, Magyarország hadkészültségét veszélyeztetik. Az 1909. évi II. te. legszigorúbb megszorítása épp a kiskorúak és hadkötelesek elvándorlásának megnehezítése: ,,2.§ A kivándorlás tekintetében a következő korlátozások állapíttatnak meg: a) Atyai hatalom alatt álló kiskorúak atyjuk nélkül csak atyjuknak Írásban adott és hatóságilag hitelesített, a gyámság alatt lévők pedig gyámjuknak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezése mellett s ezenfelül mindkét esetben csak akkor vándorolhatnak ki, ha igazolva van, hogy rendeltetési helyükön való elhelyezésük biztosíttatott. Kiskorú nők és 16 éven aluli férfiszemélyek szülőik egyike nélkül csak akkor vándorolhatnak ki, ha az előbbi bekezdésben felsorolt feltételeken kivül az is igazolva van, hogy rendeltetési helyükig teljesen megbízható felnőtt személyek kíséretében utaznak. b) Férfiszemélyek azon évi január hó 1-től kezdődőleg, melyben 17-ik életévüket betöltik, addig míg a védtörvényen alapuló állítási vagy szolgálati kötelezettség alatt állanak, csak a belügyminiszternek a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg Írásban kiadott engedélye alapján vándorolhatnak ki. Az engedély csak akkor adható meg, ha a folyamodó a belügyminiszter által 100-tól 1000 K-ig terjedhető összegben megállapított óvadékot magyar koronaértékben előzetesen leteszi. Az óvadék bevonatik, ha önhibája miatt az illető útlevele érvényességének leteltéig haza nem tér. A minisztérium a védkötelesek nagyobb arányú kivándorlása esetén az ezen pont első bekezdésében megjelölt férfiszemélyek kivándorlását egy-egy évre általában vagy egyes törvényhatóságokra nézve megtilthatja. E tilalomról az országgyűlésnek jelentést kell tennie. "

m Csak részint az új törvény hatására, de mindenképp új fejezet kezdődött az 1910. évvel a Heves megyei kivándorlás történetében. Az 1905. és 1909. közti időszakot teljes joggal nevezhettem „Tömegek korának". A megye összes kivándorlójának 60-70%-a ezalatt a röpke 5 év alatt hagyta el a törvényhatóságot. (Néhány település esetében ettől jóval nagyobb arány is megfigyelhető.) Ez az időszak az ország kivándorlásában is a csúcsévek kora. Az 1909-ben megszületett új kivándorlási törvény tehát az országos, de a megyei kivándorlás vizsgálatánál is meglepően jó korszakhatár. Túlzás lenne azonban a törvénynek tulajdonítani kizárólag azt 123 Alispáni jelentés. 1910. 1911. Népszámlálás. 124 HML. IV-404/b/5. 169.csomó Alispáni különkezelt iratok - „hadügy". 125 Magyar Törvénytár 1909. évi törvényezikkek 1910. 9. 330