Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

pusztulásnak. Egyrészről a kizsákmányolás, másrészt meg az ostoba kormányzati rendszer folyton növeli a számot. Hogy meddig?... "

ш Ha lassan emelkedtek is - csak részint a kivándorlás hatására -, az itthoni bérek, az amerikai keresetek még mindig érthetően vágyat keltettek menni ki, menni minél előbb. A vármegye 1907-ben már szinte rettegve figyelte a mozgalom alakulását. Az emigránsok magas száma mellett a legszembeötlőbb jelenség, hogy míg előző években összesen 359 nő és 200 gyerek elvándorlásáról volt tudomása az alispánnak, most ebben az egy évben távozott 150 nő és 89 gyermek."

9 A visszavándorlók arányának bizonytalanságánál utaltam arra, hogy a első falusi kivándorlók, szinte kizárólag férfiak, nyilván jóval nagyobb arányban visszatértek családjukhoz, vagy akár családjukért, mint ezen időszak házaspárjai. A mozgalom 1908. évi megtorpanása az amerikai elnökválasztással hozható kapcsolatba, valamint azzal, hogy az eltelt 7-8 intenzív kivándorló év alatt a mobilabb emberek már távoztak a megyéből, s a mozgalom földrajzilag a tömegek korában sem terjedt már tovább. 10. kép. Hevesiek által alapított betegsegélyező egylet Benwoodban (West Virginia). Lónyai György né reprodukciója. A növekvő számú visszavándorlás nem keltett osztatlan örömöt az alispáni hivatalban sem. Sokan csak a nagy trösztök 1907-08. évi üzemleállításainak hatására tértek meg, s nyíltan hangoztatják, hogy ha az üzemek kint ismét beindulnak, ők már odaát lesznek. „A visszatértek gondolkozását és a jövőre vonatkozó szándékát illetőleg vidékenként, sőt 118 Gyöngyösi Újság 1907. márc. 17. 4.old. Kivándorlás. 119 Alispáni Jelentés-1907. 1908. 36. 328