Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

zottak ki a faluból. Bodó Péter első kinti sikereinek helyszínére, a Missouri állambeli Bona Terrára igyekeztek. Ékes bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy ezek a csoportok kint is együtt maradtak, hisz éppen Detken is megfigyelhető, hogy még kint Amerikában a kivándorlók dolláronként öszszeadogatják a szülőfalujukban felállítandó feszületre vagy szoborra szükséges pénzt.

86 Holló Mihály viszont már első alkalommal is az Illinois állambeli Granite Cityben talált munkát. Előbb farmon dolgozva, majd borbélyként, de egyre inkább burdosgazdaként kereste kenyerét.

87 Az ő burdja Granite Cityben mindennél nagyobb vonzerőt gyakorolt és biztonságot jelentett falubelijeinek, kik közül 1906-ban már 76 fő képviseltette magát a kivándorlás sodrában.

88 Az ő emléküket és nevüket is megörökítette egy újabb kőkereszt a faluban, melynek állítási körülményeiről, sőt a kinti detki kolónia életéről jó adalékokkal szolgált Ozse István naplója.

89 Idővel szintén burdot nyitó Bodó Péter (Bona Terra, Missouri), vagy a másik nagy detki kolónia, Steubenville (Ohio), már magához vonzza a falubelieken túl a ludasi, domoszlói, markazi kivándorlók egy részét is. A közös burdosháznak emlékei megfigyelhetők Bodony és Párád esetében is. Már 1902-ben is az egész megyéből a legtöbb útlevelet Bodonyból igénylik - 90-et. Majd a szomszédos községek következnek Recsk 72, Párád 55, Sirok 51, Mátraderecske 45 fő. Viszont egész biztosan még az útlevelet nyertek számánál is több az elvándorló, mert a térségben ekkor is igen magas a szökések száma, gyakori az illegális kivándorlás.

90 A bodonyiak 1904-ig is a megye egyik legnagyobb kirajzását mutatták föl, de egy szomorú tragédia, a bodonyi tűzvész, még a korábbinál is nagyobb hullámot indít el. Ezt a mozgalmat már bátran nevezhetjük menekülésnek. 1904. júliusában a falu nagy része megsemmisült, a házakon túl az aprólékok, a felszerelések, melléképületek mind leégtek." Az ál7. kép. Őzse István útlevélképe. Lónyai Györgyné reprodukciója. 86 HORVÁTH László 1994/a. 87 Az angol boarding house = penzió magyarítása. Jellegzetes intézménye ez az amerikás magyarságnak. A nyelvet nem beszélő, járatlan, munkában is tanulatlan, szűkpénzű jövevények otthona, hol magyaros kosztot és kvártélyt - legtöbbször ágybérletet -, kapnak a magyar tulajdonostól. Burdosgazdának vagy főburdosnak lenni a kinti magyarság álmainak netovábbját jelentette, csakhogy megvalósításához mindig is asszony kellett. Lásd részletesen VÁZSONYI E., 1980. 88 Alispáni Jelentés. 1906. 1907. 27. 89 HORVÁTH László 1994. 90 Alispáni Jelentés-1902. 1903. 24. 91 Hevesvármegyei Hírlap 1904. júl. 14. 3. Bodony tűzhalála 319