Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

dozatok egyike - Fejes mojzes Józsefné -, az ura által Amerikából küldött pénzért ment vissza a lakóházba, de kijönni már nem tudott: útját vágta a láng, megfojtotta a füst.

42 1905-től új fejezet kezdődik a bodonyi kivándorlás történetében. Az üszkös falu emlékétől hajtva a település apraja-nagyja megindult az Újvilág felé. Még télen a romok között a családok igyekeztek egy-egy sarkot, szobát úgy rendbe tenni, hogy a honmaradók rövid ideig ellakhassanak, majd csapatokba verődve tömegesen hagyják el a települést. Első útjuk vagy Buffaloba (New York állam) vagy Toledoba (Ohio) vezet, hol ekkorra már burdosházak várták őket. A buffaloit eredetileg parádiak hozták létre - Csortos János és neje, Kivés Mária -, de most a bodonyi emigránsok szinte ellepik.

93 Később is a parádi és bodonyi kivándorlók jelentős része e két település valamelyikén megfordult. Persze az amerikás magyaroknak, mint igazi vándormunkásoknak, gyakran kellett munkahelyet változtatni. A markazi-domoszlói együttműködés a kezdetektől megfigyelhető. Már az első domoszlói csoporttal 1902-ben elindul három markazi is, hogy leveleik hatására következő években 10-20 markazi mindig nyakába kösse a „gúnár" vándortarisznyát. Az 1906. év a mozgalom tetőpontja, a 81 markazival tart 75 domoszlói és legalább 52 kisnánai is. A legtöbben a legnagyobb markazi kolóniára tartanak, ahogy ők mondták „ Kismarkazra ", a Pittsburg melletti Connellsville bányásztelepülésre. Idővel persze innen is szóródtak szét emberek. A falu emlékezete szerint például legjobban a chicagói vasiparban lehetett keresni.

94 A két falu kivándorlása még egy területen jól kiegészítette egymást. A szinte név szerint ismert markazi kivándorlók egy-két kivételtől eltekintve nőtlen férfiak voltak. Domoszlóról lényegesen több családos ember, de gyakran „eladó korban" lévő lányok is útra keltek munkavállalás céljából. így aztán jó néhány markazi fiatalember (Horváth János, Hacsavecz Flórián, Szekrényes István, stb.) a pittsburgi róm. kat. templomban kötött házasságot domoszlói lányokkal.

95 A kisnánaiak mozgalmában is kezdetektől fogva szerepet kap a szervezettség. Elég meglepő módon hívják föl a figyelmet magukra. Tizenöten együtt, egyszerre jöttek föl Gyöngyösre „úti táskát" venni. Hamar kitudódott, hova készül Kisnánáról a föld népe.

96 Maga az alispáni hivatal is igyekezett adatokat beszerezni a kivándoroltak kinti körülményeiről. Fontos azonban elöljáróban megemlíteni, hogy több dolog is befolyásolta azt, hogy hova igyekeztek a hevesi kivándorlók. Részint a munkalehetőségek, részint viszont az USA klimatikus viszonyai is meghatározták, hol alakult ki nagyobb kolónia. Sok e - korban divatos - kézikönyv, felhívás, jelentés, újsághír, vagy ami a legmeggyőzőbb, a honfitársak levele óvja a magyarokat a déli területektől. Az Egyesült Államok öt, jobbára mérsékelt égövű állama maradt mindvégig a hevesiek elsődleges úti célja - New York, New Jersey, Pennsylvania, Ohio és Indiana államok. Az alispán értesülései szerint a vármegye területéről az emberek az Ohio állambeli Toledoban, Clevelandben állapodtak meg. Sokan kaptak munkát Chicagóban, Jounkersben, Joungstownban, vagy az ohioi Harstonban, Lorainban is. Ezután a pennsylvaniai területek következtek. Ez a rész az Egyesült Államok akkor legdinamikusabban fejlődő 92 Alispáni Jelentés-1904. 1905. 27. 93 MM. TA. 1263.91. Bodonyi kivándorlás (A szerző gyűjtése) 94 HACSAVECZ Béla 1996. 10. 95 HACSAVECZ Béla 1996. 5. 96 Gyöngyösi Újság 1904. aug. 20. 6. Megint mennek. 320