Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)
Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig
5. kép.Heves megyei bányászok Steubenville-ben (Ohio). Lónyai Györgyné reprodukciója. jár komencióval) Pénzéit koronában 9,96 volt a megyei átlag, gabonáért pedig fél mázsáért arattak kataszteri holdanként. 66 A másik ok, amiért az alispán is külön kezelte a hazaküldött dollárok kérdését, az az, hogy mintegy az emberveszteség kompenzációjaként kezeli a hivatalos vármegye ezeket a bankókat. A mozgalom ezen kezdeti éveiben az alispán többször is egyenesen üdvös hatásúként értékelte a kivándorlást. Egyfajta levezető szelep funkciót tulajdonítottak neki, mely a mezőgazdasági viszonyainkban észlelhető feszültségeket oldja. Az alispán egyébként hamar felismerte, hogy a földműves osztály mozgalmával áll szemben, csak az ok keresésében nem a földéhséghez, az eladósodáshoz, a hazai kereseti lehetőségek elégtelen voltához jutott el. Bonyolult okfejtéssel az erkölcsi érzület elkorcsosulásában, hazafiatlanságban, gonosz összeesküvők machinációjában látta meg a mozgató rugókat. „...A mezőgazdasággal foglalkozó népek általában érzületük, felfogásuk, az állami és társadalmi rend iránti követelményeik szempontjából konzervativek. A földmivelő kiolthatatlan szeretettel ragaszkodik az állandóság és maradandóság megtestesüléséhez - a földhöz s vele a meglevő viszonyok és intézményekhez. Minden ujitás elé bizalmatlansággal tekint s visszavágyva emlegeti a haladás által megsemmisített múltat..Megszakadt az a feudális jogviszony, mely az úrbéreseket földes uraikhoz kötötte, mely viszonynak értékes ethikai tartalma volt abban, hogy az úr és jobbágyai mintegy családot alkottak. A jobbágy ura földjéről, mint a „mienk"-ről beszélt s ugy művelte, mint a sajátját; mert az a földbirtok szolgáltatta neki s utódainak a létfentartás örökös eszközét. Az úrbériség megszűntével elvesztette a lába alól a talajt a pór. Földesura helyett munkaadót, rész helyett bért kapott. így tágult közöttük a kapocs évek hosszú során át mind jobban, főként akkor, midőn hajdani ura is megvált az ősi birtoktól..Minél inkább érezte a földmiv es elem azt, hogy az az érzelmi kötelék, mely az atyái által művelt földhöz vonzotta, az idegen tulajdonjog korlátlan hatalma folytán lazul, annál erősebben kelt fel benne a vágy föld szerzésre... " 61 Innen pedig már egyenes az út a forrongáshoz, a szociális követelésekhez, s Uram bocsá\ a kiván66 BALASSA Iván 1985. 99. 67 Alispáni Jelentés. 1902. 1903. 22-23. 313
