Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

esetleges megtakarított pénzét tartsa meg és őrizze magánál. Hihető tehát, hogy ezért nem küldött többet. 4. Grósz József, ki 1901. május havában ment ki, nejének 320 koronát küldött. 5. Krizsó Imre, ki szintén 1901 május havában ment ki, küldött haza nejének 300 koronát. 6. Zelei István, aki 1901 év június havában utazott ki, a nejének küldött 200 koronát. 7. Udvari Istvánnak, ki 1900 april havába utazott ki, neje 1901. június havában szintén kiment utána Amerikába s miután a szülőktől külön önálló családot képeznek, ha van is megtakarított keresetük azt maguknál tartják... "-számolt be 1902 márciusában a kompolti bíró. Megannyi sikertörténet, mely a következő években majd százával viszi az Újvilágba a környék lakosságát. Az egyetlen balszerencsés vállalkozás nemigen tartott otthon senkit a kompoltiak közül. „...Az 1901 év május havában kivándoroltak közül Nagy János 30 éves, földmives, mindjárt Amerikába történt megérkezése után beteg lett, azóta folyamatosan betegeskedett s pénzt haza eddig nem is küldött. Legutóbb azonban már azt írta a nejének, hogy jobbra fordult egészségi állapota s dolgozhat is... "

5fi Tófaluból elsőnek Tasi András vándorolt ki, feltehetőleg szökve, mert útlevelet nem igényelt. Kerecsendről 10 fő vándorolt ki 1902 februárjáig. Némelyiknek ekkorra már a családja is kint van. Csupán két kivándorló nem küldött haza pénzt, mivel nem maradt itthon senkije. A többiek legalább 4400 koronát küldtek haza a faluba, s ez csak növeli a kivándorlási kedvet. „...Itt már a pénz beszél, az csalogatja őket ki, s ezt megdönteni semmi ékesszólás sem képes... "

57 A pétervásári járásban Recsk, Derecske, Párád, Sirok, Bodony és Szajla községekből indultak el az első kivándorlók. Az alispáni rendelet hatására ezeket a községeket a pétervásári főszolgabíró személyesen is végiglátogatta, elbeszélgetett az útlevelet igénylőkkel. „...Hivatkoztunk hazafiságukra, a család, a haza, a szülőföld iránti szeretetükre, de azzal feleltek rá, hogy mihelyt annyit keresnek, hogy adósságaikat kifizethetik, azonnal haza fognak jönni. Majd kutattuk a kivándorlás tényleges okát, de a kivándorolni szándékozók kivándorlásuk okául mindenütt azt hozták fel, hogy egypáran, akik már régebben kimentek Amerikába, évenként 1000 korona megtakarított összegeket is küldenek haza övéiknek, ők is hasonló helyzetbe juthatnak, ha Amerikába kimennek s ha itthon maradnának itteni keresetükkel adósságaikat, s földjeik terméketlensége, családjaik nagy száma s az alacsony napszámdíjak miatt soha sem törleszthetnek le, s mert akik előzőleg kimentek s most pénzt küldenek haza Amerikából, itthon dolog kerülők voltak, hát mennyivel többet tudnak keresni, ha ők kimennek... "

58 Recskről feltehetőleg Vas Bertalan vándorolt ki először, kinek neve azért maradt fenn, mert egy év alatt 2100 koronát tudott megtakarítani, s hazaküldeni. Bodonyba egy év alatt Farkas bera Sándor 1700 koronát, Farkas bera János 960 koronát, Fejes gubu Vincze 620 koronát, Kis bander Márton 1000 koronát küldött.

59 Négy hónappal elvándorlásuk után már küldenek haza a recskiek pénzt. A név szerint ismertek közül Vas Ignácz 100 koronát, Zám György 220, Gál József 400, Farkas Imre 500, Bodi Márton 320 koronát.

60 A recski plébá56 HML. IV-404/a. /71. 1. A kompolti bíró jelentése az egri járás főszolgabírójának. 57 HML. IV-404/a. /71. 22. A kerecsendi jegyző és bíró levele a főszolgabíróhoz. 58 HML. IV-404/a. /71. 14. 59 HORVÁTH László 1993/a. 70. 60 HML. Iv-404/a. /71.28. 311