Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

Horváth László A XX. SZÁZADI HEVES MEGYEI KIVÁNDORLÁS ALAPVETÉSE 1910-IG Heves megye a török kiűzése óta nem élt meg olyan népességáramlást, mint a XX. század eleji kivándorlás. A válságos társadalmi kérdésnek a századfordulón nemcsak a he­lyi újságok szenteltek jelentős teret, hanem a korabeli vármegyei politika is. Statisztika, vezércikk, alispáni jelentések, minden ankétozás és konferencia ellenére a mozgalmat nemhogy meggátolni, de még befolyásolni sem sikerült. A kivándorlás mozgalma, mint valami járványos betegség, végigdühöngött az egész országon. Heves megyében is döntően a paraszttársadalom különböző elemeit sodorta ma­gával nagyobb számban. Az első világháború valószínűsíthetően a megyei mozgalom in­tenzív szakaszát akasztotta meg. A megye 115 községe és két rendezett tanácsú városa (Eger és Gyöngyös) azonban nem egyforma súllyal vett részt a mozgalomban. A járvány által alig érintett régiók mellett valóságos kivándorlási gócok tarkították a törvényhatóság területét. Épp a megye ezen „kétarcúsága" teszi érdekessé a helyi vizsgálatokat. Választ kap­hatunk ugyanis többek között olyan kérdésekre, minthogy milyen okok vezetnek az ún. kivándorlási gócok létrejöttéhez, mi készteti a lakosság egy részét faluja, földje, sokszor családja elhagyására, hogyan zajlik gyakorlatban a kivándorlás, kik és miért vándorolnak később vissza, mibe fektetik a kint megtakarított pénzüket, milyen tárgyi - tudati hatásai érhetők még tetten a mozgalomnak napjainkra. A munkám során sok haszonnal forgatott országos feldolgozások óhatatlanul nélkülözik a kivándorlók által itt hagyott kistáj, régió finomabb elemzését, az egy-egy községre lebontott emigrációs mechanizmus vizsgálatát, családok vagy családi szervezetek migrációs vonatkozásait, elmellőzik a pionírok, az „el­sők" szerepének meghatározó voltát. Valójában ez az összetett társadalmi jelenség a történészi megközelítésen túl a nép­rajz eszközeinek, lehetőségeinek, metodikájának igénybevételével vázolható csak fel. A szerző törekedett ezen eljárások ötvözésére. A példaértékű országos feldolgozásokat fel­váltó mikrovizsgálatok segítségével, „alulról építkezve" rajzolódhat ki a század eleji kiván­dorlás mind teljesebb képe. Ennek egyik kísérlete ez a Heves megyei kutatás. A megyét a XX. század beköszöntével érte el a kivándorlás mozgalma. A XIX. szá­zadi szórványos előfordulások után a tömegek korszaka épp akkor indult, mikor a mozga­lom nyilvántartása országosan is szervezettebbé, sőt központilag irányítottá vált. A témá­val foglalkozók számára megkerülhetetlen forrás a Magyar Királyság törvényhatóságok­ra lebontott statisztikája. Az MSK Új Sorozat 67. kötete (A Magyar Szent Korona Orszá­gainak kivándorlása és visszavándorlása 1899-1913.) ] a megye szempontjából legfonto­1 A Magyar Szent Korona Országainak kivándorlása és visszavándorlása MSK. Új Sorozat 67.1918. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2001. 297

Next

/
Thumbnails
Contents