Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Bodó László: Adatok a Knezić és a Grőber családok lezármazottainak történetéhez

értelmes munka, lett lényen az alkotó, alkotó szellemi, teremtő fizikai, de mindenképpen hasznot = értéket hozó tevékenység ! Nem példaadó-e e két: a Knezic és a Grober család valamennyiének életútja? A válasz egyértelmű igenjéhez aligha férhet kétség! S ha ez az igen valóban az ami, akkor a jelenben élők maradhataflan erkölcsi kötelessége a leszármazottak életútja értékeinek felelevenítése, mélyebb megismerése, megőrzése és ápolása magukban, bensőjükben. Nemes tulajdonságaiknak lehetséges követése, hogy biztosabbak lehessenek a jelen értékeinek felismerésében, megerősítésében, s talán jövőnk érthetőbb kontúrjainak megrajzolásában is. * * * A közeli jövőben feldolgozásra kerülnek a három család katonáskodó leszármazottainak történetei is, figyelemmel arra, hogy egyik ősük vértanú tábornoka volt az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcnak, akinek kialakult és megszenvedett katonafilozófiája volt. Ismerték-e és milyen mélységig hatolva a leszármazottak ezt a mélyen humánus és mélyen közösségi katonafilozófiát, amelyben összefonódott a magyar, a lengyel, a német, a horvát, a szerb, az örmény, az osztrák valós és álombeli emberi kívánalom? IRODALOM Rövidítések cs. к., es. és к. császári és királyi HL Hadtörténeti Levéltár HL AKVI Hadtörténeti Levéltár Anyakönyvi (iratcsomó). Ezzel a rövidítéssel látták el az 1900 előtti tiszti személyi anyaggyűj tőket HL KI Hadtörténeti Levéltár Központi Intézet HML Heves Megyei Levéltár kr. krajcár, váltópénz, a Korona századrésze m. kir. magyar királyi t. tartalékos (katona, katonatiszt) A Magyar Királyi... 1896 A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium a honvédség és a csendőrség névkönyve 1896. évre. Budapest. 1900 A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium a honvédség és a csendőrség névkönyve 1900. évre. Budapest. A Magyar Királyi Honvédség ... 1928 A magyar királyi honvédség és csendőrség névkönyve. Budapest. BARADLAY János 1930 A magyar gyógyszerészet története. Budapest. 294