Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)
Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története
VI. Eszterházy lemondása egyetemi tervéről és a könyvtár első évei (1793-1804) II. József halálát követően a vonatkozó országgyűlési intézkedést kivárni nem akaró és a tanítást minél előbb beindítani szándékozó Eszterházy 1790. október 8-án adta ki rendelkezését a líceumi iskolák újraindítására vonatkozóan. 151 Ez a helyi intézkedés azonban semmit sem jelentett a Líceum állami elismerésének és működésének engedélyezése szempontjából. Eszterházy a II. fejezetben említettek ellenére sem adta fel immár több évtizede megvalósíthatatlan tervét az egyetemi rangról. Ezt támasztja alá az 1790-ben Zemplén vármegyéhez intézett magyar nyelvű levele: „Minemű épületet tettem Eger Várossában, s mi végre tettem légyen azt? Nem szűkség magamnak mondanom, mert ha én hallgatok is, mind a tkes ns Vármegye, mind akar ki más, reménlem megismeri: mind azon által tsak ugyan nem tagadhatom hogy valamint azon épületnek felálításával, és az Oskolának bé hozásával az vala leg főbb czélom, es Kívánságom, hogy az tanuló iffiak idővel az ottan vett tudományokat a Köz Jónak előmozdítására és Kedves Hazánknak hasznára s boldogulására velem együtt fordíthassák, úgy én nekem, nem tsak abban nagy őrőmem volt, midőn sok számos, és jeles ijfiúságot láttam néha napján Egerben a tudományoknak meg tanulása végett öszvegyűlni, de most is Különös őrőmel tapasztalhatom, hogy azon Egri Oskolám nevelt jó Keresztényeket, jó hazafiakat, nevelt ország oszlopait. Nem kevés szomorúságomra esett ugyan, amidőn 1786dik Esztendőben az Egrifellyebb való Oskoláknak, a fő Hatalom által melynek ellent állani lehetetlen volt, meg keleten szűnni, és még azonfelül nevendék Papjaim is Szárnyaim alul elragadtattak, de a jó Isten, Kiben Szoktam helyheztettni minden reménségemet a múltt holnapban megadta újra érnem örömemnek azon napját, melyben azon Nevendék Papjaimat mind egyik ismét Szárnyaim és Atyai gondviselésem alá vissza vehettem, áldom is azért Istenemet mind őröké! így már most ezek minyájan Egerbe lévén, első gondom vala, oly és annyi Tanítókat nevezni, Kiktűl ők mind az Isteni mind egyébb Szükséges Tudományokat meg tanulhassák, és magokat s lelkek Szolgálattyára alkalmatosakká tehessék, mivel pedig ez idén Kis Papjaim Közé az hatodik, és hetedik Iskolákbúi számos iffiakat Szándékozok felvenni, ezeknek Kedvért Szükségesnek látom a Philosophiának béhozattatássát is, amelynek tanítása valóban a Következendő novembernek első napján el is fog Egerben Kezdődni, oly reménséggel hogy más világi iffiakat is ezen tudománynak meg tanulása végett számossán fognak Egerben megjelenni. Továbbá mivel az Magyar Törvény Tanétassának Törvényes helye Eger várossá el tőkéilettem magamban hogy a többi Oskoláknak Kezdetivel, azaz novembernek első napjával, Hazánk Törvénye is taníttasson de oly móddal hogy mivel ennek tanítássá Két esztendőt Kíván első esztendőben tsak egy másik esztendőben pedig már Kettő légyen a Tanító, azaz: első esztendőben tsak Novitius Júristák /: amint annak előtte szoktak neveztettni :/ második esztendőben pedig már Veteránusok is, Novitiusok is lehessenek ez pedig azon végbűi, mert hasznossabbnak látom hogy azok Kik már a Törvénynek tanulásában egy esztendőt másutt nem legjobban el töltöttek, áztat ujonanjól Kezdjék, és jól el is végezzék, mint sem hogy amit nem jól Kezdettek azt folytassák. í gy tehát Novembernek első napjátúl fogva taníttatni fognak Egerben a leg Szükségesebb Tudományok, mellvek taníttatok ennek előtte is ugy mint Theologia. Philosophia. és a Magyar Törvény: Mind azonáltal ha tsak ugyan az Haza szükségesnek fogja állítani, hogy a felly ebb 151 UDVARDY László 1898. 101. 243
