Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története

említetteken Kívül főbb egyébb Tudományoknak is légyen Eger Tanító helye, kivált az én főkormánvzásom. és vigvázásom alatt örömemre lészen ha ezzel is Hazámhoz való szeretetemet meg bizonyíthatom, (kiemelés a szerzőtől) Ezt kívántam a TKTell Ns Vármegyének közelebb elmúlt Sz.Iván havának 19dik napján hozzám botsajtott levelére feleitűi adni,... "

I52 Mivel Eszterházy levelében említés történik a teológiai, a filozófiai és a jogi oktatás visszaállításáról is, az „egyébb Tudományoknak" a tanítása alatt csak a korábban már megvalósult orvosképzést és rajzoktatást érthetjük, vagyis a teljes négy fakultásos egyetemet. A püspök levelében a „kivált az én főkormányzásom, és vigyázásom alatt" megfogalmazás azt mutatja, hogy Eszterházy ekkor még nemcsak az egyetem megvalósulásában reménykedett, hanem abban is, hogy az az eredeti tervének megfelelően az ő irányításával, felügyelétével működhet majd. Amikor 1763-ban kérelmezte az egyetemi rang megadását, akkor a császári udvar éppen ezt látta veszélyesnek a maga számára. Eger távol esik Bécstől, ezért nehezen ellenőrizhető. Ilyen helyzetben nem szerencsés az egyetemi rang megadása egy olyan személyiség felügyelete alatt működő intézménynek, mint Eszterházy. 1790-ben Hajnóczy Józsefnél az országgyűlés elő terjesztendő javaslatok egyike az volt, hogy Budáról Egerbe helyezzék át az egyetemet.

1

" Ide kapcsolódik, hogy a 72 esztendős Markhot Ferenc ugyancsak 1790-ben ismét felajánlotta szolgálatát Eszterházynak az orvosképzés érdekében.

154 A Líceum 1790-ben saját hatáskörben történt újraindítása azonban még időben és működési feltételekben is eltért a később már felsőbb jóváhagyással működő, államilag is elismerttől. Egy hosszas levelezést követően, 1792 december 28-án kapta meg a Líceum a nyilvánossági jogot a működéshez. Ekkor és ezzel a felsőbb rendelkezéssel lett államilag elismert oktatási intézmény, miután a Helytartótanácsnak és Eszterházynak sikerült megegyezni a működés valamennyi szervezeti és anyagi feltételében.

155 Az állami elismerésnek az elnyerését követő hónap végén, 1793. január 31-én ezt írta a püspök Orczy József főispánnak: „Azon örvendezése a Mltgos Urnák, mellyel utóbbi levelében az Egri Lyceumnak vissza állításárul, egyszersmind pedig annak díszérül és hasznárul jelentett, annyival nagyobb vigasztalásomra szolgál, mennél jobban tapasztalhatom abból is, hogy azon Líceumnak költséges felépítésével kívánt czélomat elérhettem. Nem is kívánok én e

gyebet, hanem hogy Hazám fiai és azok között az. én pajtásaim is azon iskola házat a szükséges tudományoknak megszerzésében hasznokra fordíthassák. " (kiemelés a szerzőtől)

156 Eszterházy tehát csak ekkor. 1793 januárjában adta fel az egyetem létesítésére vonatkozó tervét. A püspök az évtizedek során történteket követően az említett hosszas levelezésnek a végén vette tudomásul, hogy a Líceumnak nem lesz egytemi rangja.(6. kép) A Helytartótanács ugyanis még a főiskolai szint állami elismerését is csak nehezen, az általa előírt feltételek teljesítését követően adta meg.

157 Eszterházy ezért írta levelében, hogy még ez is „ vigasztalás "-ára szolgált. Ekkor és ez jelentette az eredeti tervének és a II. József halálát követően újjáéledt reményeinek végleges meghiúsulását. Ezen a lemondáson az sem változtatott, hogy 1794-ben Jenes József matematikai professzor személyében már 152 EFL. Prot. 1790. július 4. 496. 153 RINGELHANN Béla-SOÓS Imre 1960. 19. 154 RINGELHANN Béla - SOÓS Imre 1963. 136. 155 UDVARDY László 1898. 120. 156 EFL. Prot. 1793. január 31. 124 157 Az idevonatkozó levelezés részletei lsd. UDVARDY László 1898. 244