Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Bitskey István: Utazások szervezése a barokk kori Magyarországon

vezett meg. A 19 éves fiú (nemzeti könyvtárunk alapítójának nagyapja) négy kísérő társa­ságában 1699-ben kelt útra, mindegyikőjüknek megvolt az út során a feladata, amelyet kü­lön-külön részletes írásos instrukció rögzített. Az apa szigorúan előrta az útvonalat, a meglátogatandó személyeket és intézményeket, költségvetési tervet adott, s erkölcsi in­telmekkel is elhalmozta az utazó csoport tagjait. A hazaküldött levelek részletesen be is számoltak az út minden mozzanatáról. 18 Az úticélok között a magyar katolikus egyházi értelmiség körében első helyen termé­szetesen Róma szerepelt, részben a teológiai tanulmányok ottani folytatása, részben pedig a pápai udvarhoz fűződő kapcsolatok miatt. A barokk Eger püspökei szinte kivétel nélkül az örök városban végezték a teológiát, számukra az itt töltött évek egész életre szóló ta­pasztalatot jelentettek. 19 Pongrácz Imre részletes Vatikán-leírása illusztrálja mindazt az él­ményt, amelyben az odaérkező magyar teológushallgatók részesülhettek a római művé­szeti kincsek láttán. Útirajza külön is kiemeli a megtekintett műalkotások közül Michelan­gelo freskóját a Sixtusi Kápolnában, s lelkesen tanácsolja: „Ezt is nézze meg az, aki meg akarja ismerni, hogy a festészetnek mekkora ereje van. " 20 De nem csupán a vatikáni palo­ták és a Szent Péter bazilika dekoratív építészeti megoldásairól szól nagy elismeréssel, ha­nem az építményeket övező kertekről is, amelyekben a gyümölcsfák és pálmák mellett források, kutak, vízesések, barlangok, lépcsősorok és szoborcsoportok láthatók és alkot­nak művészi egységet. Mindez a barokk ízlés iránti fogékonyság jele, s joggal feltételez­hető, hogy Róma a többi magyarországi utazó számára is hasonló impressziókkal szolgált. Több fennmaradt útinapló tanulsága szerint az Itáliába igyekvő magyarországi uta­zók mindig Bécsből indultak, s általában egy hónapig tartott az út Rómáig. A nagyszom­bati egyetem rektora, Sennyey László jezsuita atya 1687-ben 34 nap alatt tette meg az utat Bécsből Rómába, a visszaút mindössze 31 napig tartott. Csáky Imre bíboros 1721-ben há­rom hét alatt tette meg ugyanezt, s 30 nap alatt ért vissza. Ladányi Elek Zsigmond mino­rita tartományfőnök Egerből indult két társával a római rendi nagykáptalan ülésére 1731­ben, ő az odautat 73 nap alatt, a visszautat 58 nap alatt járta meg. A Kovács Béla által köz­readott részletes itineráriumból kiderül, hogy átlagosan napi 32 kilométert teljestettek, az út javarészét gyalog tették meg, csupán egy-egy szakaszon fogadtak postakocsit vagy szálltak hajóra. 21 A szerzetesek ha csak lehetett, mindig kolostorokban szálltak meg, a vi­lági utazók fogadókban éjszakáztak, a főrangúak pedig többnyire egymás udvarait keres­ték fel utazásaik során. Minden rendű és rangú utazóra jellemző volt azonban, hogy útvo­nalának nevezetességeit, látnivalóit megtekintette, olykor több napot is rászántak arra, hogy elidőzzenek az arra érdemes helyen. Ilyen volt többek között Velence, ahol átutazó­ban szinte mindenki több napot is szívesen eltöltött. így járt el például a Szentföldre za­rándokoló ferences páter, az egy ideig Egerben szolgáló Kiss István is, aki elragadtatás­sal szólt az „Adria királynőjének" szépségéről. Bizonyára sok magyar Velence-utazó él­ményei voltak hasonlóak az övéihez. Szerinte itt „az épületek oly mesterségesek és kivált faragott kövekből, hogy álmélkodásra indítja a látókat." Első benyomása az, hogy „az egész világon a tenger vizei között legmesterségesebben épült nemes Venezia ... különös szigetecskéken úgy feküszik, mintha az egész város a vízből eresztené fel a nagy roppant szép palotákat. " Mély benyomást tett rá a Szent Márk tér, valamint a doge-palota, ahol ­18 ÖTVÖS Péter 1988, 42-54. 19 BITSKEY István 1996, 125, ill. 1997, 11-15. 20 SZELESTEI N. László 1985, 625. 21 KOVÁCS Béla 1979, 100-107. 213

Next

/
Thumbnails
Contents