Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)
Bitskey István: Utazások szervezése a barokk kori Magyarországon
vezett meg. A 19 éves fiú (nemzeti könyvtárunk alapítójának nagyapja) négy kísérő társaságában 1699-ben kelt útra, mindegyikőjüknek megvolt az út során a feladata, amelyet külön-külön részletes írásos instrukció rögzített. Az apa szigorúan előrta az útvonalat, a meglátogatandó személyeket és intézményeket, költségvetési tervet adott, s erkölcsi intelmekkel is elhalmozta az utazó csoport tagjait. A hazaküldött levelek részletesen be is számoltak az út minden mozzanatáról. 18 Az úticélok között a magyar katolikus egyházi értelmiség körében első helyen természetesen Róma szerepelt, részben a teológiai tanulmányok ottani folytatása, részben pedig a pápai udvarhoz fűződő kapcsolatok miatt. A barokk Eger püspökei szinte kivétel nélkül az örök városban végezték a teológiát, számukra az itt töltött évek egész életre szóló tapasztalatot jelentettek. 19 Pongrácz Imre részletes Vatikán-leírása illusztrálja mindazt az élményt, amelyben az odaérkező magyar teológushallgatók részesülhettek a római művészeti kincsek láttán. Útirajza külön is kiemeli a megtekintett műalkotások közül Michelangelo freskóját a Sixtusi Kápolnában, s lelkesen tanácsolja: „Ezt is nézze meg az, aki meg akarja ismerni, hogy a festészetnek mekkora ereje van. " 20 De nem csupán a vatikáni paloták és a Szent Péter bazilika dekoratív építészeti megoldásairól szól nagy elismeréssel, hanem az építményeket övező kertekről is, amelyekben a gyümölcsfák és pálmák mellett források, kutak, vízesések, barlangok, lépcsősorok és szoborcsoportok láthatók és alkotnak művészi egységet. Mindez a barokk ízlés iránti fogékonyság jele, s joggal feltételezhető, hogy Róma a többi magyarországi utazó számára is hasonló impressziókkal szolgált. Több fennmaradt útinapló tanulsága szerint az Itáliába igyekvő magyarországi utazók mindig Bécsből indultak, s általában egy hónapig tartott az út Rómáig. A nagyszombati egyetem rektora, Sennyey László jezsuita atya 1687-ben 34 nap alatt tette meg az utat Bécsből Rómába, a visszaút mindössze 31 napig tartott. Csáky Imre bíboros 1721-ben három hét alatt tette meg ugyanezt, s 30 nap alatt ért vissza. Ladányi Elek Zsigmond minorita tartományfőnök Egerből indult két társával a római rendi nagykáptalan ülésére 1731ben, ő az odautat 73 nap alatt, a visszautat 58 nap alatt járta meg. A Kovács Béla által közreadott részletes itineráriumból kiderül, hogy átlagosan napi 32 kilométert teljestettek, az út javarészét gyalog tették meg, csupán egy-egy szakaszon fogadtak postakocsit vagy szálltak hajóra. 21 A szerzetesek ha csak lehetett, mindig kolostorokban szálltak meg, a világi utazók fogadókban éjszakáztak, a főrangúak pedig többnyire egymás udvarait keresték fel utazásaik során. Minden rendű és rangú utazóra jellemző volt azonban, hogy útvonalának nevezetességeit, látnivalóit megtekintette, olykor több napot is rászántak arra, hogy elidőzzenek az arra érdemes helyen. Ilyen volt többek között Velence, ahol átutazóban szinte mindenki több napot is szívesen eltöltött. így járt el például a Szentföldre zarándokoló ferences páter, az egy ideig Egerben szolgáló Kiss István is, aki elragadtatással szólt az „Adria királynőjének" szépségéről. Bizonyára sok magyar Velence-utazó élményei voltak hasonlóak az övéihez. Szerinte itt „az épületek oly mesterségesek és kivált faragott kövekből, hogy álmélkodásra indítja a látókat." Első benyomása az, hogy „az egész világon a tenger vizei között legmesterségesebben épült nemes Venezia ... különös szigetecskéken úgy feküszik, mintha az egész város a vízből eresztené fel a nagy roppant szép palotákat. " Mély benyomást tett rá a Szent Márk tér, valamint a doge-palota, ahol 18 ÖTVÖS Péter 1988, 42-54. 19 BITSKEY István 1996, 125, ill. 1997, 11-15. 20 SZELESTEI N. László 1985, 625. 21 KOVÁCS Béla 1979, 100-107. 213
