Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

idején alkalmazták. Hasonlóképpen a recski Lahóca patakban előforduló olajcseppeket is öszszegyűjthették és felhasználhatták.

223 Kertai György állítását ezután átvette Gyulay Zoltán (1900-1977) bányamérnök, egyetemi tanár a hazai szénhidrogének történetéről írt műveiben.

224 A fenti elgondolásnak kétségtelenül van realitása, már csak azért is, mert Eger környékén ma már 150 m mélyen kőolajat találunk, s a területen ezen kívül olaj szennyezéses vizek is találhatók.

225 Azt a tényt, hogy Eger területén ásott kutakban is előfordul a kőolaj, alátámasztja helyszíni adatgyűjtésem. Evekkel ezelőtt egy adatközlőm elmondása szerint Egerben, a Kistályai úton lévő szőlőjének a területén kutat ástak. Alighogy elkészültek az új kúttal, meglepetve tapasztalták, hogy a víz felszínén olajszennyeződés van, amely a vizet fogyasztásra alkalmatlanná tette.

226 A természetes szénhidrogének Heves megyei előfordulására vonatkozó történeti adatokat a következő fejezetben vesszük sorra. Itt most csak annyit, hogy a felszínre szivárgó kőolaj megléte Eger környékén régóta ismert és bizonyítható. A kérdés most már az, hogy a XVI. században az első, 1552. évi ostrom idején, rendelkezhetett-e a vár kőolajból készült szurokkal? Korábban említettük, hogy Georgius Agricola bányászatról írt könyvében 1556-ban leírja, hogyan gyűjtötték össze a víz felszínén előforduló bitument, s miként főztek abból szurkot. Arra is utaltunk a hazai kőolaj-előfordulások kapcsán, hogy Agricola egy 1546-ban keletkezett művében írt arról, hogy Erdélyben természetes vízfolyás felszínén úszó bitumen található. A lényeg tehát, hogy ismert a korban a vizekben előforduló kőolaj kinyerésének és feldolgozásának a technikája. Kérdés, van-e a kőolaj-származékok egri várbeli használatára kézzel fogható bizonyítékunk, mert ha nincs, akkor csupán feltételezhető annak középkori hadicélú használata. Az egri vár 1551. évi hadileltárában számba vették - mint azt említettük -, hogy bitumenből 38,5 libra,

227 vagyis 21,28 kg mennyiséget őriztek, s emellett még fenyőgyanta is volt jelentős készlettel. A forrásban szereplő latin bitumen szó földi szurkot, aszfaltot jelent. Ez a latin szó pedig apix tumens=sirszurok szóból származik, amely arra utal, hogy az egyiptomiak a holttestek bebalzsamozásához használták.

228 E jelentéstartalommal került a legtöbb európai nyelv szókészletébe. A magyar nyelvben eleinte a természetes előfordulású aszfalt neveként honosodott meg. A jelentése napjainkban kémiai műszó, amely a kőolajból, kőszénből és fából kivont hasonló összetételű anyag megjelölésére szolgál.

229 Az egri várleltár 1551. évi adata, amely bitument említ viszonylag kis mennyiségben, kétségtelenül arra utal, hogy az a kőolajból készült. Ezek szerint az 1552. évi egri ostrom előtt a vár hadiszerei közt volt kőolajszármazék, amelyet a környéken lévő olaj szennyezésű felszíni vizekből gyűjtöttek és állítottak elő. Egy másik adat szerint a török kiűzése után felvett leltárban szerepel egy kőolajjal teli rézüst. A német nyelvű összeírás készítője a Petroleum kifejezést használta. A petróleum szó a latin petroleum=kőola.j szóból ered, amely a latinpetra (kőszikla) és a latin oleum (olaj) sza223 Sgy. Buda Ernő bányamérnök közlése. Nagykanizsa, 1979. VII. 24. 224 GYULAY Zoltán 1971. 13-13.;GYULAY Zoltán 1982. 5. 225 KERTAI György 1971. 12-13. 226 Sgy. Hajdú Jánosné (Eger) közlése. 1996. VI. 20. 227 A libra azonos a fonttal, amely a bécsi mázsa (56 kg) 1/100-ad része volt. 228 RÖMPP, Herman 1981.

1. 358. 229 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 1967.

1. 307-308.; SCHACK Béla 1929.

1. 261. 133