Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kilián István: Dráma Dobó Istvánról és az egri vár védelméről. Egr, 1700

egy bécsi táncmester állított össze a hazai történetek alapján. Az előadás előtt latin, magyar és német nyelvű, kinyomtatott színlapot is osztottak szét a nézők között.

8 Az 1755-ik évi soproni előadásról csak az annuae litterae adatai maradtak fenn, így csak a darabnak a címét ismerjük: Dobó, Agriae gubernátor.

9 A kassai előadásról sem maradt fenn sokkal több adat. Itt ahistorikus az alábbiakat jegyzi fel az előadásról: Stephanus Dobó arcis Agriensis contra Turcas pervulgatae virtutis propugnator (Az erényeiről általánosan ismert Dobó István az egri vár védelmezője a törökökkel szemben.

10 S végül még egy Dobó drámáról kell szólnunk, ebben azonban már nem egri hősként említi meg a forrás, hanem Erdély védelmezőjeként. A darabról csak annyit tudunk, hogy 1739-ben Pozsonyban mutatták be." Előadtak még a piaristák is Kecskeméten 1765-ben egy Dobó Istvánról szóló drámát, ennek csak a címét ismerjük : Stephani Dobó fortitudo, azaz Dobó István bátorsága.

12 Nem szól arról az adat, hogy Eger várát hősiesen védte, arról sem, hogy kiváló parancsnok volt, legfeljebb csak arról, hogy bátorsága vagy ereje ismert volt mindenki előtt. Az 1700-ban Egerben bemutatott Dobó-darab tehát hagyományt teremtett. Ennek egyik forrása Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című művének 18. könyve.

13 Legfőbb forrása azonban Ascanius Centurius (Ascanio Centorio) könyvének Commentarii Belli Transylvaniae című fejezete.

14 A dráma hosszú barokk címet kapott. A címlap tartalmazza a dráma címét és tényleges cselekményét, annak a személynek a nevét, társadalmi rangját és címeit, akinek a tiszteletére színre vitték a játékot, s aki vállalta az előadás költségeit. S tartalmazza annak az iskolának s olykor az iskolán belül az előadó osztálynak is a nevét, amely előadta a darabot. Majd a lap alján a kiadás helyét. Sajnos, a címlapon nem szerepel a kiadás éve. A dráma címe tehát a Triumphus gloriosus, azaz Dicsőséges győzelem. A sive szó után a darab tárgyát jelöli meg az ismeretlen szerző, ez pedig így olvasható: Novem Stephanorum pro Agria strenue pugnantium gloriosa defensio ac victoria. Azaz az Eger városáért serényen harcoló kilenc Istvánnak dicsőséges védelme és győzelme. Nyilvánvaló, nem lehet azt tudni, hogy Dobó Istvánon kívül ki volt még az a nyolc harcos, aki az István nevet viselte. Lehetséges, hogy az egyik István a várat visszaszerző Koháry István, a másik a jezsuita Pusztabonyák István, s az sem elképzelhetetlen, hogy az ismeretlen szerző még magát Telekesi István püspököt is a kilenc István közé számította. Ezt a részt követi a címlapon a mecénás és az előadást szorgalmazó püspök neve, s mellette rangja és címei: honori illustrissimi ac Reverendissimi Domini Domini Stephani Telekesi Episcopi Agriensis Abbatis Sancti Aniani de Tihan, Inclytorum Comitatuum Heves, et utriusque Szolnok Supremi ac Perpetui Comitis Sacrae Caesareae Regiaeque,Majestatis Consiliarij et cetera et cetera, Domini Domini Gratiosissimi, Moecenatisque, Munificentissimi. Dum Annuos Palladis labores praemijs remunararetur. Azaz amit főtisztelendő és méltóságos 8 STAUD Géza 1984. 403-305. 9 STAUD Géza 1986. 171. 10 JUHAROS Ferenc 1933. 28.; STAUD Géza 1986. 84. 11 STAUD Géza 1984. 420. 12 KILIÁN István 1994. 406. 13 Nicolai ISTVÁNFFY 1622. 14 Centorio (degli Ortensi) Ascanio a XVI. században Rómában, majd később Milánóban élt olasz költő, történetíró és katona. Egyik műve: Commentarj delle guerre di Transilvania (1565). Révai Nagy Lexikona IV 1912. 360. 502