Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kilián István: Dráma Dobó Istvánról és az egri vár védelméről. Egr, 1700

ciót és a színlapon szereplő Dobó drámát. Nehezíti a história domus adatának és a színlapon olvasható drámakivonatnak az azonosítását, hogy az utóbbin nem nyomtatták ki az előadás évszámát, Telekesi István neve azonban teljesen egyértelművé teszi a kérdést. Az kétségtelen, hogy 1700-ban előadtak Egerben Telekesi István püspök kívánságára egy Dobó Istvánról és az egri várvédőkről szóló drámát. A színlap azt is igazolja, hogy a jelzett drámát Telekesi püspök adatta elő, s az előadáshoz mindenféle támogatást is megadott. Telekesi István 1699. júniusában kapta meg I. Lipóttól, a püspöki kinevezést. Ezt 1702. július 31-én hagyta jóvá XI. Kelemen pápa. A Magyar Kamara 1699. június 28-án iktatta be a püspökség birtokába. Telekesi sem igyekezett elfoglalni talán éppen a pápai jóváhagyás késése miatt az egri püspöki stallumot, mert a Magyar Kamara beiktatása után csak négy hónappal később, 1699. június 28-án érkezett meg székvárosába, Egerbe. Kijelölt rezidenciája lakhatatlan volt, számottevő jövedelemmel nem rendelkezett, mert a püspöki javadalmak javarésze még világiak kezében volt. Jobb híján a jezsuitáknál kapott szállást.

4 így természetes, hogy tökéletesen ismerte a jezsuiták terveit, tanítási módszerét, minden belső és külső gondját, baját. Együtt élhetett nemcsak a jezsuitákkal, hanem a diáksággal is. így már tökéletesen érthető, hogy miért jelölte ki előre, 1700-ban a következő dráma tárgyát. 1700-ban még csak alig telt el egy évszázad a város felszabadítása óta. Dobó és az egri végvári katonák s feleségeik hősi emlékét még mindig elevenen őrizte az emlékezet. Példájuk minden fiatalemberre buzdítólag hatott. A vár a mainál még sokkal jobb állapotban lehetett. A kazamaták egy része még minden bizonnyal járható volt. A török harcok emléke még nem homályosodott el. Egészen bizonyos, hogy akkor még a mainál több török használati tárgy volt magán kézben. Kétségtelen ezt az emléket még két évszázaddal később is ébren tartották, hiszen Egerben a vár visszafoglalása napjának évfordulóján még a XX. század elején is megemlékeztek a hősi napokról. A téma tehát még ekkor is aktuális volt. Hiszen Dobó István, valamint a hősiesen küzdő katonák és asszonyaik emléke arra tanította az ifjúságot, hogy a haza szolgálata mindennél előbbvaló. Fel kell tehát minden fiatalembernek arra készülnie, hogy akár szűkebb hazájáért is kockáztassa életét, vagy annak szabadságáért akár fegyvert is fogjon. Dobó István alakja a XVIII. század drámairodalmában nem ismeretlen. 1729-ben Pozsonyban, 1755-ben Sopronban és 1766-ban Kassán került színre egy-egy Dobó Istvánról szóló dráma. Ránk maradt a pozsonyi előadásról a História domus jegyzete, valamint a dráma programja is. A háztörténész így emlékezik meg erről az előadásról: A második előadás a tanév vége felé volt, amikor az arra érdemeseknek jutalmat osztott szét a Királyi Kamara elnöke, gróf Erdődy György. A dráma tárgya: Keresztyény /!/ Hercules, Avagy Achomet Vezéren dücsősséges diadalmát vevő Dobó István, Eger-Várának Fő-Kapitánya. Melly komédiában meg-mutattatott a' Cardinalisi, és Érseki Jesus-Társaságnak Gymnasiumában lévő Nagyságos, Tekintetes, Tisztelendő, Nemes és jó erkölcsű iffiúságtúl Posonyban 1729-dik esztendőben. A látványos előadás három óra hosszat tartott. Megtekintették Sinzendorf Fülöp gróf, bíboros, győri püspök és főispán,

5 Esterházy Imre, az esztergomi herceg érsek,

6 Pálfi Miklós, az ország nádora

7 és két császári Komissarius, ezen kívül szinte valamennyi magyar nemes. Az előadás három óra hosszat tartott. Minden tetszett a nézőknek a táncon kívül, amit 4 SUGÁR István 1984.371-393. 5 1726-1723 között volt a győri egyházmegye püspöke. Katolikus Lexikon 1931. 240. 6 1725-1746 között volt esztergomi érsek. Katolikus Lexikon 1931. 7 Páffy Miklós 1714-tól volt az ország nádora. Meghalt 1732. február 20-án. Révai Nagy Lexikona. XV. 1922. 107. 501