Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kilián István: Dráma Dobó Istvánról és az egri vár védelméről. Egr, 1700

Ezen kívül minden évben a provinciális vagy a rendfőnök által megadott szempontok, vázlatpontok szerint kellett a ház egy éves történetét összefoglalniuk. A szempontok között természetesen az egyik fontos kérdés az iskola ügye volt. így szinte minden esztendőben sort kerített a háztörténész az iskolai színházban történtekre is. Általában leírta az előadott darab címét, olykor rövid cselekményét, az előadáson résztvevők hozzávetőleges számát. A jelenlévő előkelőbb személyiségeket név szerint is megemlítette. Olykor nyilatkozott arról is, hogyan hatott az előadás a közönségre. így gyakran olvashatjuk a história domusban, hogy az előadás könnyeket csalt ki a nézők szeméből, vagy csak annyit, hogy a látott darab után a közönség hosszasan tapsolt. A história domust két példányban kellett elkészíteniük, az egyik példány maradt az illető rendházban, a másikat pedig elküldték a provincia központjába. A XVII-XVIII. században a magyarországi jezsuita rendházak központja közös volt az ausztriai házakéval, azaz Bécsben volt. A provincia központjában minden história domust évenként kivonatolták, s csak a leglényegesebb adatokat elküldték a rend központjába, Rómába. Ezeket a kivonatolt, lerövidített háztörténeteket nevezték annuae litteraeknek. Főleg a gazdagabb pártfogókkal rendelkező jezsuita iskolák előadásaikról színlapot jelentettek meg. A színlapok javarészben latin nyelvűek voltak, hiszen ez a nyelv kötötte össze Európa összes jezsuita iskoláját, de ez az akkor még beszélt nyelv kapcsolta össze a többnemzetiségű Magyarország és Erdély többnyelvű értelmiségét is. A színlapok, mint azt alább látni fogjuk, a címlapon kívül az Argumentumban összefoglalják a dráma cselekményét, s ezen kívül az actusok (felvonások) és scénák (jelenetek) megadják minden jelenetnek a rövid történését is. Ezekből, az argumentum és a scénák cselekmény-összefoglalásaiból rekonstruálni lehet szinte az egész előadást. Legfontosabb forrásunk maga a drámaszöveg. Ezeket többnyire kéziratban őrizték meg, jobb esetben ki is nyomtatták. Sajnos, nagyon kevés drámaszöveg maradt ránk. Az egri Dobó drámáról eddig csak a história domusból voltak ismereteink. Annyit tudtunk, hogy Telekesi István egri püspök az iskola ifjúságát mindenképpen biztatni akarta, hogy vigyenek színre egy drámát az 1552. évi egri várostromról. Ekkor ugyanis egy kicsiny csapat szállt szembe a hatalmas török túlerővel, s védte a várat Dobó István vezetésével. A játék színhelyéül kijelölték a kollégium nagy udvarát, amelynek hátterében akkor még bizonyára látszott az egykori városfal a bástyakiszögelléssel. Itt ezen a sziklás meredélyen korábban már kiképeztek hét sétányt, ezeken játszottak a diákszínészek. A támadók ezekre a sétányokra másztak fel, a védők pedig ezekről ugrottak alá. Hogy azonban a falak ellen indított ostrom még érzékletesebb, még valószerűbb legyen, Telekesi püspök arra kérte a vár parancsnokát, hogy a sétányokon helyezzen el ágyúkat, s ahányszor befejeződik egy-egy felvonás, szólaltassák meg azokat. így történt. A dráma szerencsésen befejeződött, megjelent és tapsolt a közelebbről és a távolabbról is ideérkezett nemesség, s jelen volt maga a váci püspök is.

2 Holl Béla 1966-ban több a Régi Magyar Könyvtárba tartozó nyomtatványt ismertetett, s közöttük ennek a Dobó Istvánról és az egri várvédőkről szóló drámának a színlapját is.

3 Staud hivatkozott is Holl munkájára, a színlap részletesebb ismertetésére azonban csak most térünk ki először, így csak most lehet összekapcsolni a história domusban szereplő informá2 História Domus Agriensis Societatis Jesu ab Anno Domini Jesu Christi 1668-1738. December. Egri Érseki Levéltár. Jelzet nélkül. (Röv.:HD Agriae SJ. I. 88.); KASUBA Domonkos 1895. 17.; NAGY Béni 1914. 16.; TAKÁCS József 1937. 39.; KILIÁN István 1974. 171-190.; KILIÁN István 1989. 11-14.; KILIÁN István 1993. 185-225. 3 HOLL Béla 1966 168-170. Kegyes Rendiek Központi Könyvtára Budapest. P33/8/15/23. 500