Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

H. Szilasi Ágota: Arcok I. Az egri Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményében lévő történeti (főúri polgári, főpapi) festett és szobor arcképábrázolások

Milánó - 1993 L'

Europa della pittura nel XVII secolo. 80 capolavori dai musei ungheresi. Leinardo Arte, Milánó Palazzo della Permanente 1993. április 6. - május 30. Miskolc - 1999 - 2000 Fazola Henrik és évszázada Országos Műszaki Múzeum Központi Kohászati Múzeuma 1999. december 2. - 2000. május Miskolc - 2000 Miskolci portrék 1750-1950 és Miskolc régi képeslapokon. Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria. 2000. augusztus 19. - szeptember 17. München- 1998-99 Die Nacht Haus der Kunst 1998. november 1. - 1999. február 7. Keszthely - Debrecen - Budapest MNM - 2000-2001 A magyar pipa története - a magyar történelem a pipákon Keszthelyi Balaton Múzeum 2000. április 16. - szeptember 17. Budapest - Magyar Nemzeti Múzeum 2001. március Székesfehérvár - 1993 Zsánermetamorfózisok. Világi műfajok a közép-európai barokk festészetben. István Király Múzeum 1993. június 13. - október 10. Szombathely - 1994 Melchior Hefele emlékkiállítás. Szombathelyi Képtár Utrecht - Braunschweig - 1986-1987 Hollandische Makrei in neuem licht. Agota H. Szilasi Gesichter I. Historische Portraits und Büsten (von Magnaten, Bürgern und hohen Geistlichen) in der Kunstsammlung des Dobó-István-Burgmuseums zu Eger Das Sein des Kunstwerkes in der Geschichte ist durch nichts anderes charakterisiert als einen ununterbrochenen Bedeutungswechsel, welcher eng mit der aktuellen geistigen Ausstrahlung des Werkes verbunden ist. Im unablässigen Dialog mit dem Kunstwerk kommt zum Vorschein, wie sich die Schöpfung zu den Zeitgenossen verhielt, läßt sich ihr Verhältnis zu den nachfolgenden Zeiten verfolgen und schließlich auch feststellen, in welcher Beziehung das Werk zu den Erwartungen der Gegenwart steht. Von diesem Aspekt aus gilt das Portrait, die Gattung der Gesichtsdarstellung, als eine der sensibelsten Werkkategorien. Die einzelnen Stücke bedürften daher nicht nur einer kunsthistorischen, sondern manchmal auch einer vielfältigen und komplizierten soziologischen, bildungsgeschichtlichen, hie und da 491